#001

Impresszum

címlap: Jakócs Dorottya

Szerkeszt k levele:

artenoon 4

kerekes gábor 75 18

kormfox zsófia anna 23

sara giordani 29

improvokál 33

tóth edu 35

KPPCS 44

mashKULTURE Juicy 48

gombold újra 59

jonathan hökklo 61

FPT 67

hálóSZOBAzene 75

a némafilmes 79

longboard 81

közösség és iroda 87

PP 93

amerikából jöttem 96

szobakonyha 101

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

fotó:  Appelshoffer  Martin

Az   Artenoon   egy   kétha-­‐  vonta   megrendezésre   ke-­‐  

jó   lenne,   ha   lenne   itt   egy   kis  

egymással   az   élményeiket,   gon-­‐  

dolataikat,  és  este  úgy  mennének  

haza,   hogy   új   ismeretségeket   és  

élményeket   szereztek.   Valamint,  

én   személy   szerint   is   kíváncsi  

voltam  egyes  emberekre,  hogyan  

viselkednek   ilyen   helyzetben   és  

hajtott.

belül   is   akad   olyan,   aki   hihe-­‐  

tetlenül   egyedi   ízléssel   bír   és   a  

országban   rajta   kívül   senki  más.  

Azokat   az   embereket   szeretném  

meghívni,  akik  ebben  a  dologban  

rolnak,   nem   azért   csinálnak  

valamit,   mert   már   8   éve   is   azt  

csinálták,   hanem   mindent   újra-­‐  

gondolva   szívvel   és   ésszel   csi-­‐  

nálják  ezt.    

pár   Magyarországon   elismert  

Bíztam  benne,  hogy  sok  neves  és  

ügyes   embert   sikerül   meghívni,  

abban   viszont   nem,   hogy   ez  

nagyobbak  ne  is  legyenek.

gatók   lássák  annak  az  embernek  

a   dolog   úgy,   hogy   este   még  

az   estével.   Valamint   így   a   meg-­‐  

hívottaknak   is   jobban   tetszik   a  

ezért   nekem  mindegyik   tetszett.  

Azt   viszont   ki   lehet   jelenteni,  

hogy  mindig  azok  az  Artenoonok  

sikerültek  jól,  ahol  a  meghívottak  

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

és   jó   kis   beszélgetések   kereked-­‐  

tek  a  végére.

Gobe:

tehetséges   cimbik   társaságában.  

Tish:

egyetlen   inspiráció   a   médiából  

semmilyen  motivációm  nem  volt,  

csak   a   szabadság   érzését   és   az  

illegalitás   nyújtotta   adrenalin  

Writing”.

Hoek:   Emlékeim   szerint   1996-­‐  

kezembe,   persze   azzal   a   szán-­‐  

tént,   a   színkombináció   pedig  

még  még.   Én   szerencsés   voltam,  

pedig   az   adta,   hogy   megismer-­‐  

találtam  benne.  Vele  készítettem  

meghozta  az  eredményét,  

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

magának  hiteles  image-­‐t  építeni.

Hoek:

vagyok   túlságosan   naprakész.  

mat,  de  a  meglátásom  ez  esetben  

Azt   látom,   hogy   egy   maroknyi  

doklik   kis   hazánkban   a   dolog.  

kevés   az   új   tehetség   és   a   régiek  

street  art  helyzethez  pedig  sajnos  

Mr. Zero: Úgy  érzem,  hogy  mind  

egyre  jobb  dolgok  születnek.

1000%:   A   street   art   mára   egy  

kihalt   irányvonal,   de   lehet   még  

van  és  lesz  is.

Dorka:   Kicsit   inaktívnak   és  

és   nagy   nevek,   de   igazi   trón-­‐  

Tish:

minden   egyes   embernek,   aki  

magában  kell  keresnie.

Hoek:

egyéniségben   és   elszántságban  

minden   országra   elmondható.  

Mr. Zero:

séges  ember  van                              Magyaror-­‐  

szágon,  ami  szerintem  eddig  sem  

Kiállítások,   egyéb   rendezvények.  

Ami   viszont   még   mindig   nem  

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

street   art-­‐nak   ez   lenne   az   igazi  

megváltozik-­‐,   hogy   szerintem  

amire  szükség  lenne  ahhoz,  hogy  

bizonyos   dolgokat,   és   néha   asz-­‐  

úgyhogy   nem   is   hiszem,   hogy  

észrevenné,   hogy   ha   netán   van  

relépés-­‐,   bízzák  már   rá   az   adott  

kelljen   giccses   tájképekkel   vagy  

1000%

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

onnantól   kezdve   nem   volt   meg-­‐  

állás,  akkor  kezdtem  csak  igazán  

elmélyülni  az  egészben.

Mr. Zero:   1994-­‐ben   húztam   az  

szóróval.   Kisebb-­‐nagyobb   kiha-­‐  

gyásokkal,   de   azóta   is   tart   a  

szerelem.

1000%: Magamnak  már,  amikor  

zépiskolába   jártam,   onnantól,  

a  barátaimmal.

Dorka:

Hogy             látod      Magyaror-­‐  

Gobe:

kednek,  és  jó  dolgokat  csinálnak,  

jó   helyekre.   A   vonatbanditákat  

nem  vágom.

Tish:

változik.  Az  emberek,  a  technika,  

a   mentalitások,   a   szokások.   A  

marad:   ha   írsz,   akkor   írj   jót   és  

legyél  ott  mindenhol!  Ez  az,  amit  

mert   ez   mindennek   az   alapja.   A  

itthon.  A  street  artról  nem  sokat  

üzlet   és   divat   orientáltságot  

múltjába  kapaszkodva  próbál  

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

fotó:  1000%

Gobe:

készült   babás   sorozatot   pedig   a  

Tish:

laltam  a  kiállítást,  mert  ismertem  

ki,  de  a  hely  nagyon  családias  volt  

elhagyott   pécsi   "sky   scrapper"  

Hoek:

ahol   ennyire   meglett   volna   az  

volt.   Maradandó,   hogy   olyan  

embereket  volt  szerencsém  meg-­‐  

ismerni,   akiknek   társaságára   a  

ragaszkodnék.

Mr. Zero:

magam,   jó   volt   a   társaság,   a  

szerintem,  és  zseniális  a  pálinka.

1000%:

magam.   Pécset   szeretem,   sok  

emlékem,   élményem   van,   ez  

Dorka:

elszeparáltnak  éreztem,  hiszen  a  

szatát   kelthettük   a   barátaimmal  

és   gyanítom   ez   lehetett   az   oka,  

készültem.

is   lehet   inni.   Összességében  

Gobe: Még   most   is   Pécset,   il-­‐  

letve   Pogányban   élek,   úgyhogy  

zem   a   várost   és   az   abban   tevé-­‐  

születnek,   jó   helyekre   lehet   be-­‐  

retek   Bodó   bátyó   holmijaival  

Tish:

oda.   Az   emberek   kedvesek   és  

múlva  megyek  oda,  ott  lesznek  a  

Hoek:

látogattam   e   várost,   rengeteg  

csalódás   vagy   kellemtelenség.  

Persze  más  élni  egy  városban,  és  

már   csak   másodlagos   szemmel  

tekintem.

Mr. Zero:

Amit   láttam   a   belvárosból,   az  

hely   és,   akikkel   találkoztam  

1000%:

válaszom.

Dorka:

kedves   ember.   Engem   is   meg-­‐  

megkostólhattam   a   híres-­‐neves  

miatt  sajnos  nem  mindenre  nyílt  

Gobe:

kimozdítani.  

Tish:

ilyesmi.

Hoek: Lehet  még  jobbá?

Mr. Zero:

1000%:   Ezt   ti   látjátok   ott,  

mennyien   vannak   egy-­‐egy   kiál-­‐  

Dorka:

ültetni   azt,   hogy   nézhetik   és  

kérdezhetik  az  alkotókat.

Gobe:

Tish:   Legyenek   tekintettel   a  

abban,   amit   választanak.   Legyen  

kedjenek   az   eredetiségre   és   az  

Hoek:

Mr. Zero:

1000%:

gok  használatát.

Dorka:

Gobe:

kalózkodásai  vannak.

 

Tish:

Hoek:

tóinak.

Mr Zero:

1000%

Dorka:

minden  tekintetben  ideális  erre  a  

Gobe: Majd   egy   ügyes   kép-­‐  

Hoek:

számomra.

1000%: Ez   az   életem,   ezt  

szeretem  csinálni,  mert  szeretem  

bárhol   bármikor   csinálhatok,  

dolatokat,   szépet,   csúnyát,   talál-­‐  

hatok   múzsát,   aki   inspirál,   el-­‐  

csíphetek   egy-­‐két   kompozíciót  

Dorka:

hogy  ki  is  vagyok  valójában.

                       

Ulrich Ákos Zina

Kerekes   Gáborral   egy   pécsi  

több   száz   megörökített  

alapanyagot,   ugyanakkor  

                               

Kerekes Gábor 75-‐ a mindentvágó -‐

Kerekes   Gáborral   egy   pécsi  

több   száz   megörökített  

alapanyagot,   ugyanakkor  

                               

Kerekes   Gáborral   egy   pécsi  

több   száz   megörökített  

alapanyagot,   ugyanakkor  

                               

szöveg:  Sándor  Ildikó

KORMFOX ZSófia Anna

Kormos Zsófit

 Nagyon   kíváncsiak   vagyunk,  

számára   melyik   terület   a  

Nehezen   tudok   dönteni   és   egy-­‐  

fordítasz?

metria?

hol  van  és  hova  tart?  

dolkodtunk  már   rajta,  miért  

érezzük  úgy,  hogy  a  ruhákat  

hatóság  mennyire  fontos  

latok?  

tatni?  

ködik?

Ha   jól   érzékeljük   tehát  most  

másik   két   terület   csupán  

nézve  is?

ság?

vészet?  Mit  gondolsz?

semmiképp   sem   elterjedt  

A  tiéd  olyan  lett,  amilyennek  

elképzelted?

rálnak   egy   másik   területen?  

Tudjuk,   hogy   a   húgoddal  

vagytok   hatással   egymásra?  

 

Kormos Zsófit

 Nagyon   kíváncsiak   vagyunk,  

számára   melyik   terület   a  

Nehezen   tudok   dönteni   és   egy-­‐  

fordítasz?

metria?

hol  van  és  hova  tart?  

dolkodtunk  már   rajta,  miért  

érezzük  úgy,  hogy  a  ruhákat  

hatóság  mennyire  fontos  

latok?  

tatni?  

ködik?

Ha   jól   érzékeljük   tehát  most  

másik   két   terület   csupán  

nézve  is?

ság?

vészet?  Mit  gondolsz?

semmiképp   sem   elterjedt  

A  tiéd  olyan  lett,  amilyennek  

elképzelted?

rálnak   egy   másik   területen?  

Tudjuk,   hogy   a   húgoddal  

vagytok   hatással   egymásra?  

 

Kormos Zsófit

 Nagyon   kíváncsiak   vagyunk,  

számára   melyik   terület   a  

Nehezen   tudok   dönteni   és   egy-­‐  

fordítasz?

metria?

hol  van  és  hova  tart?  

dolkodtunk  már   rajta,  miért  

érezzük  úgy,  hogy  a  ruhákat  

hatóság  mennyire  fontos  

latok?  

tatni?  

ködik?

Ha   jól   érzékeljük   tehát  most  

másik   két   terület   csupán  

nézve  is?

ság?

vészet?  Mit  gondolsz?

semmiképp   sem   elterjedt  

A  tiéd  olyan  lett,  amilyennek  

elképzelted?

rálnak   egy   másik   területen?  

Tudjuk,   hogy   a   húgoddal  

vagytok   hatással   egymásra?  

 

Kormos Zsófit

 Nagyon   kíváncsiak   vagyunk,  

számára   melyik   terület   a  

Nehezen   tudok   dönteni   és   egy-­‐  

fordítasz?

metria?

hol  van  és  hova  tart?  

dolkodtunk  már   rajta,  miért  

érezzük  úgy,  hogy  a  ruhákat  

hatóság  mennyire  fontos  

latok?  

tatni?  

ködik?

Ha   jól   érzékeljük   tehát  most  

másik   két   terület   csupán  

nézve  is?

ság?

vészet?  Mit  gondolsz?

semmiképp   sem   elterjedt  

A  tiéd  olyan  lett,  amilyennek  

elképzelted?

rálnak   egy   másik   területen?  

Tudjuk,   hogy   a   húgoddal  

vagytok   hatással   egymásra?  

 

SARA GIORDANI

The  idea  for  these  portraits  comes  from  a  personal  interest  in  the  human  body  and  its  relationships  with  the  world.  

A    body  made  of  sounds,  visions,  hints  and  traces  takes  shape  and  then  dissolves  into  the    painting  itself  through  collage  and  colours.  Its  

a  passive  witness  of  this  process.  It  is  very  well  aware  of  the  attack    it  suffers  and  so  gets  together  giving  life  to  a  brand-­‐new  body.  

Sara  Giordani

INSTANT HUMORTARTÓSÍTÓSZER N É L K Ü L

Kb.   másfél   éve   hallottunk   róluk  

El ször  is  kik  az  Improvokál,  

mióta   léteztek   és   hogyan  

alakult  ki  a  mostani  felállás?

Hogy  lehet  egy  improvizáción  

alapuló   el adásra   próbálni?

 Akkor  ezzel    valamennyire  fel  

tudtok              készülni.                Mégis  

mekkora          %        a          tényleges  

rögtönzés                          egy                    éles  

el adáson?

Mik   a   klasszikus   elemek,  

amiket   sokat   használtok?

Sok  páros  feladat  van.  Ehhez  

nagyon  egymásra  kell  hango-­‐  

lódni   és   felvenni   egymás  

ritmusát.   Gondolom   ehhez  

szükséges,   hogy   ismerjétek  

egymást   és   az   életben   is  

jóban   legyetek.   Ez   így   van?

A   múltkori   próbátokon   hal-­‐  

lottuk,   hogy   verseket   kán-­‐  

táltok.   Ez   például   miben  

segít?  Vagy  nem  volt  ilyen?  :)

A    múltkori  fellépésetek  el tt  

még  egy  fél  órát  próbáltatok.  

Ez              ahhoz                kell,              hogy  

ráhangolódjatok                                    az  

el adásra?

Mi  a  legnehezebb  egy  impro-­‐  

vizációs  színésznek?

Hihetetlen  gyorsasággal  tud-­‐  

tok      reagálni  az    adott  szitu-­‐  

ációra  és  szinte  soha  nem    is-­‐  

métlitek  magatokat.      Ugyan-­‐  

azt  a  feladatot  végtelen      mó-­‐  

don      meg          tudjátok      oldani.  

Honnan  van      bennetek  ennyi  

kreativitás?

Ha  úgy  érzitek,  hogy  egy  poén  

nem   sikerült,   akkor  

továbbléptek   rajta?

Mi  kell  ahhoz,  hogy  valaki   jó  

legyen   ebben?   (Ezt   a   leend  

tagok   kedvéért   kérdezzük.)

Volt   már   olyan   szituáció   az  

életetekben,   ahol   tudtátok  

hasznosítani  a  színészkedést?

És   végül   az   életben   is   ilyen  

vagytok,   vagy   valakit l  

például  totál  meglep ,  hogy  a  

színpadon   meg rül?

INSTANT HUMORTARTÓSÍTÓSZER N É L K Ü L

Kb.   másfél   éve   hallottunk   róluk  

El ször  is  kik  az  Improvokál,  

mióta   léteztek   és   hogyan  

alakult  ki  a  mostani  felállás?

Hogy  lehet  egy  improvizáción  

alapuló   el adásra   próbálni?

 Akkor  ezzel    valamennyire  fel  

tudtok              készülni.                Mégis  

mekkora          %        a          tényleges  

rögtönzés                          egy                    éles  

el adáson?

Mik   a   klasszikus   elemek,  

amiket   sokat   használtok?

Sok  páros  feladat  van.  Ehhez  

nagyon  egymásra  kell  hango-­‐  

lódni   és   felvenni   egymás  

ritmusát.   Gondolom   ehhez  

szükséges,   hogy   ismerjétek  

egymást   és   az   életben   is  

jóban   legyetek.   Ez   így   van?

A   múltkori   próbátokon   hal-­‐  

lottuk,   hogy   verseket   kán-­‐  

táltok.   Ez   például   miben  

segít?  Vagy  nem  volt  ilyen?  :)

A    múltkori  fellépésetek  el tt  

még  egy  fél  órát  próbáltatok.  

Ez              ahhoz                kell,              hogy  

ráhangolódjatok                                    az  

el adásra?

Mi  a  legnehezebb  egy  impro-­‐  

vizációs  színésznek?

Hihetetlen  gyorsasággal  tud-­‐  

tok      reagálni  az    adott  szitu-­‐  

ációra  és  szinte  soha  nem    is-­‐  

métlitek  magatokat.      Ugyan-­‐  

azt  a  feladatot  végtelen      mó-­‐  

don      meg          tudjátok      oldani.  

Honnan  van      bennetek  ennyi  

kreativitás?

Ha  úgy  érzitek,  hogy  egy  poén  

nem   sikerült,   akkor  

továbbléptek   rajta?

Mi  kell  ahhoz,  hogy  valaki   jó  

legyen   ebben?   (Ezt   a   leend  

tagok   kedvéért   kérdezzük.)

Volt   már   olyan   szituáció   az  

életetekben,   ahol   tudtátok  

hasznosítani  a  színészkedést?

És   végül   az   életben   is   ilyen  

vagytok,   vagy   valakit l  

például  totál  meglep ,  hogy  a  

színpadon   meg rül?

Tóth Edue dumagép                        szöveg:Hegyi  Maja,    

                       foto:Tóth  Edu

Tóth   Edu   könyvével   egy  abszolult   szerdán  találkoztunk.   Nem   véletlenül  

srácokat  mi  is  ismerjük.  Aztán  tartott   egy   felolvasást   a  

akkor   is   stand   up   comedy  hangulata   volt.   Egy   évre   rá  pedig   már   tényleg   egy   ilyen  estének  voltunk  a  közönsége.

adott   is,   író   vagy,   vagy  

humorista?

Húha.  Hát  ez  inkább  a  „szeretnék  

lenni”   kategória…   az   írás,   igen,  

inkább   író   akarok   lenni.   A  

humorista   vonal   csak   úgy   jött,   a  

életemben,   ami   már  

kiskölyökkorom   óta   a   leginkább  

legszívesebben  azokat  a  részeket  

olvasom  fel,  amin  kacag  a  mélyen  

inkább   író,   mert   abban   nem  

vagyok   teljesen   biztos,   hogy   tíz  

év  múlva  is  ott  fogok  állni  egy  szál  

mikrofonnal   a   kezemben,   hogy  

könyvekkel,   amiket   én   írtam.   A  

kegyetlen,   lelkileg   szétzilálós  

töményebb,   mint   az   írás,   kicsit  

felszínesebb   is   talán,   az   viszont  

kevesebb   a   vesztenivalóm,   250  

gyengébb   miatt   az   egész  

véglegesen   billen   a   mérleg  

nyelve,   hogy   írásban   nem   kell  

sokszor   megnyugtat,   amikor  

mentálisan   begörcsölök,   vagy  

csak   simán   fojtogat   a  

szavaimmal   8   évesen,   amelyben  

régész   voltam.   Picit  

mánia,   akkoriban  

"forgatókönyveket”   írtam.  

ilyet   nem   látott,   és   nem   is   kell  

" f o r g a t ó k ö n y v e k e t "  

csak  úgy  magamnak,  meg  akinek  

utána   következett   az   Agatha  

bármelyik   megtehette,   ki   volt  

megmagyaráz,   meg   a  

könyvem   izgalmas   lenne,   olyan,  

amit   nem   szívesen   teszel   le,  

inkább   egy   szusszra,   ha  

benne   vagyok   nyakig   a  

biztos,   hogy   legalább   nekem  

izgalmas,   mert   már   jócskán   a  

bukkanok   rá   egyébként   olyan  

könyvekre,   melyek   irányvonalat  

gyöngyszem,   mert   megnyugtat,  

fonalat,   utána   nincs   megállás.  

hogy   van   egy   utánozhatatlan  

Általában,   amilyet   olvasok,   olyat  

akarok  írni.  Ha  krimit,  akkor  azt,  

utazásosat.   De   sok   a   leírni   való,  

történt   és   történik,   csak   egyszer  

összeeszkábálok   nekik   egy  

kinyomtattam,   raktam   rá   egy  

tetszett   ez   a   cím.   Hibásan   írtam  

az  abszolút  szót,  mert  úgy  jobban  

úgy   hagytam,   nosztalgiából.   Kb.  

a   könyvírás,   mint   életcél.   Aztán  

szilveszterezés   alkalmával  

találkoztam   egy  

reklámszakemberrel,   akivel  

elújságoltam  neki,  hogy  nekem  is  

hívott,   hogy   megmutatta  

történni,   és   miközben   vártam   a  

a   szituációt,   aki   megemlítette,  

hogy   szerinte   mutassam   meg  

történt.  Azóta   csak   félve   veszem  

kézbe   a   kész   könyvet,  mert  még  

most   is   átírnám   bizonyos  

viszont   vannak   olyan   részek,  

mert   voltak   olyan   olvasók,  

akiknek   kifejezetten   tetszett   és  

jelezték,   hogy   még   olvasnának  

rábukkanni  olyan  olvasókra,  akik  

érzés  volt,  hogy  megtettem  ez  az  

hogy   a   könyv   felénél   rájövök,  

és   eszembe   jut   egy   másik,   ami  

összehoztam,   így   most   van   egy  

hogy   mit   ötöltem   ki,   hogy  

értelemben,   az   egyik   mással   is,   és  akkor  azt  már  nem  

közönség   soraiban.   És   olyan   is  

történetet   rosszul   meséltem   el,  

elszúrt   verziót,   így   onnantól  

történik   velem   valami,   amit  

szívesen   elmesélnék,   mert  

benne   csattanó.   Sokszor   van  

olyan,   hogy   ígéretes   az  

közönség   zseni,   és   nagyon  

könnyen   megérzi,   ha   mégsem  

történt.

okosabb  az   ember,   én  most   sem  

generált,   akikben   az   a   vélemény  

hogy  ez  az  egész  arról  szól,  hogy  

segítse   a   fent   említett   olvasókra  

anno  fantáziát  lásson  abban,  amit  

voltam,   hogy   jó   szokásomhoz  

híven  abba  hagyjak  valamit,  amit  

szervezett   humorfesztiválra,  

legközelebb   magamhoz   tértem,  

egyébként,   akkor   ingyen  

osztogatnám   a   könyveimet   az  

önbizalmamat,  ha  nem  szeretnek  

amit   leírtam,   viszont   ott   van  

leblokkolok.   Általában   többet  

mert   ha   kiesik   egy   láncszem,  

akkor   az   egész   borul.  

magam   rajta   azon,   hogy   egyre  

és   közben   is   izgulok   azon,   hogy  

mi   is   fog   most   következni,   mit  

össze,   megnézem   utána,   és  

egyébként,   folyamat   azon  

agyalok,   hogy   mit   lehet   a  

betartanom.

frissíteni,   újítani   kell,   mert   az  

mióta   belevágtam   ebbe   a  

legfontosabb,   hogy   minél   több  

mert   utána   annál   jobban   mersz  

kísérletezni.   Igen,   szoktam  

ismételni,   bár   megnézve   az  

rosszul   mesélem   el,   így   a  

meséljem?   Én   el   szoktam  

feltétel,   hogy   legyen   benne  

csattanó,   akkor   az   írás   sokkal  

élvezetesebb,   viccesebb  

vagy   gesztikulálva,   esetleg  

eszembe   jutott,   hogy   nagyon  

olyan   házibulikat,   melyek   abból  

teleaggattam   a   szobát,   ráírtam  

fölfelé,   és   aki   jól   válaszolt,  

kihúztam,   és   a   jól   válaszoló  

vezette   Dagobert   bácsi  

Pont   most   voltam   a   húgom  

szalagavatóján,   ahol   ismét  

igyekeztem   a   tanórákon   minél  

arra,  hogy  nevessenek   rajtam  az  

osztálytársaim,   és   szerencsére   a  

szerettem   volna.   De   már   akkor  

többiek   kacagnak.   Kocsmai  

komoly  a  téma,  akkor  is  szeretek  

hallgatok  meg  embereket  sajnos,  

Tóth Edue dumagép                        szöveg:Hegyi  Maja,    

                       foto:Tóth  Edu

Tóth   Edu   könyvével   egy  abszolult   szerdán  találkoztunk.   Nem   véletlenül  

srácokat  mi  is  ismerjük.  Aztán  tartott   egy   felolvasást   a  

akkor   is   stand   up   comedy  hangulata   volt.   Egy   évre   rá  pedig   már   tényleg   egy   ilyen  estének  voltunk  a  közönsége.

adott   is,   író   vagy,   vagy  

humorista?

Húha.  Hát  ez  inkább  a  „szeretnék  

lenni”   kategória…   az   írás,   igen,  

inkább   író   akarok   lenni.   A  

humorista   vonal   csak   úgy   jött,   a  

életemben,   ami   már  

kiskölyökkorom   óta   a   leginkább  

legszívesebben  azokat  a  részeket  

olvasom  fel,  amin  kacag  a  mélyen  

inkább   író,   mert   abban   nem  

vagyok   teljesen   biztos,   hogy   tíz  

év  múlva  is  ott  fogok  állni  egy  szál  

mikrofonnal   a   kezemben,   hogy  

könyvekkel,   amiket   én   írtam.   A  

kegyetlen,   lelkileg   szétzilálós  

töményebb,   mint   az   írás,   kicsit  

felszínesebb   is   talán,   az   viszont  

kevesebb   a   vesztenivalóm,   250  

gyengébb   miatt   az   egész  

véglegesen   billen   a   mérleg  

nyelve,   hogy   írásban   nem   kell  

sokszor   megnyugtat,   amikor  

mentálisan   begörcsölök,   vagy  

csak   simán   fojtogat   a  

szavaimmal   8   évesen,   amelyben  

régész   voltam.   Picit  

mánia,   akkoriban  

"forgatókönyveket”   írtam.  

ilyet   nem   látott,   és   nem   is   kell  

" f o r g a t ó k ö n y v e k e t "  

csak  úgy  magamnak,  meg  akinek  

utána   következett   az   Agatha  

bármelyik   megtehette,   ki   volt  

megmagyaráz,   meg   a  

könyvem   izgalmas   lenne,   olyan,  

amit   nem   szívesen   teszel   le,  

inkább   egy   szusszra,   ha  

benne   vagyok   nyakig   a  

biztos,   hogy   legalább   nekem  

izgalmas,   mert   már   jócskán   a  

bukkanok   rá   egyébként   olyan  

könyvekre,   melyek   irányvonalat  

gyöngyszem,   mert   megnyugtat,  

fonalat,   utána   nincs   megállás.  

hogy   van   egy   utánozhatatlan  

Általában,   amilyet   olvasok,   olyat  

akarok  írni.  Ha  krimit,  akkor  azt,  

utazásosat.   De   sok   a   leírni   való,  

történt   és   történik,   csak   egyszer  

összeeszkábálok   nekik   egy  

kinyomtattam,   raktam   rá   egy  

tetszett   ez   a   cím.   Hibásan   írtam  

az  abszolút  szót,  mert  úgy  jobban  

úgy   hagytam,   nosztalgiából.   Kb.  

a   könyvírás,   mint   életcél.   Aztán  

szilveszterezés   alkalmával  

találkoztam   egy  

reklámszakemberrel,   akivel  

elújságoltam  neki,  hogy  nekem  is  

hívott,   hogy   megmutatta  

történni,   és   miközben   vártam   a  

a   szituációt,   aki   megemlítette,  

hogy   szerinte   mutassam   meg  

történt.  Azóta   csak   félve   veszem  

kézbe   a   kész   könyvet,  mert  még  

most   is   átírnám   bizonyos  

viszont   vannak   olyan   részek,  

mert   voltak   olyan   olvasók,  

akiknek   kifejezetten   tetszett   és  

jelezték,   hogy   még   olvasnának  

rábukkanni  olyan  olvasókra,  akik  

érzés  volt,  hogy  megtettem  ez  az  

hogy   a   könyv   felénél   rájövök,  

és   eszembe   jut   egy   másik,   ami  

összehoztam,   így   most   van   egy  

hogy   mit   ötöltem   ki,   hogy  

értelemben,   az   egyik   mással   is,   és  akkor  azt  már  nem  

közönség   soraiban.   És   olyan   is  

történetet   rosszul   meséltem   el,  

elszúrt   verziót,   így   onnantól  

történik   velem   valami,   amit  

szívesen   elmesélnék,   mert  

benne   csattanó.   Sokszor   van  

olyan,   hogy   ígéretes   az  

közönség   zseni,   és   nagyon  

könnyen   megérzi,   ha   mégsem  

történt.

okosabb  az   ember,   én  most   sem  

generált,   akikben   az   a   vélemény  

hogy  ez  az  egész  arról  szól,  hogy  

segítse   a   fent   említett   olvasókra  

anno  fantáziát  lásson  abban,  amit  

voltam,   hogy   jó   szokásomhoz  

híven  abba  hagyjak  valamit,  amit  

szervezett   humorfesztiválra,  

legközelebb   magamhoz   tértem,  

egyébként,   akkor   ingyen  

osztogatnám   a   könyveimet   az  

önbizalmamat,  ha  nem  szeretnek  

amit   leírtam,   viszont   ott   van  

leblokkolok.   Általában   többet  

mert   ha   kiesik   egy   láncszem,  

akkor   az   egész   borul.  

magam   rajta   azon,   hogy   egyre  

és   közben   is   izgulok   azon,   hogy  

mi   is   fog   most   következni,   mit  

össze,   megnézem   utána,   és  

egyébként,   folyamat   azon  

agyalok,   hogy   mit   lehet   a  

betartanom.

frissíteni,   újítani   kell,   mert   az  

mióta   belevágtam   ebbe   a  

legfontosabb,   hogy   minél   több  

mert   utána   annál   jobban   mersz  

kísérletezni.   Igen,   szoktam  

ismételni,   bár   megnézve   az  

rosszul   mesélem   el,   így   a  

meséljem?   Én   el   szoktam  

feltétel,   hogy   legyen   benne  

csattanó,   akkor   az   írás   sokkal  

élvezetesebb,   viccesebb  

vagy   gesztikulálva,   esetleg  

eszembe   jutott,   hogy   nagyon  

olyan   házibulikat,   melyek   abból  

teleaggattam   a   szobát,   ráírtam  

fölfelé,   és   aki   jól   válaszolt,  

kihúztam,   és   a   jól   válaszoló  

vezette   Dagobert   bácsi  

Pont   most   voltam   a   húgom  

szalagavatóján,   ahol   ismét  

igyekeztem   a   tanórákon   minél  

arra,  hogy  nevessenek   rajtam  az  

osztálytársaim,   és   szerencsére   a  

szerettem   volna.   De   már   akkor  

többiek   kacagnak.   Kocsmai  

komoly  a  téma,  akkor  is  szeretek  

hallgatok  meg  embereket  sajnos,  

Tóth Edue dumagép                        szöveg:Hegyi  Maja,    

                       foto:Tóth  Edu

Tóth   Edu   könyvével   egy  abszolult   szerdán  találkoztunk.   Nem   véletlenül  

srácokat  mi  is  ismerjük.  Aztán  tartott   egy   felolvasást   a  

akkor   is   stand   up   comedy  hangulata   volt.   Egy   évre   rá  pedig   már   tényleg   egy   ilyen  estének  voltunk  a  közönsége.

adott   is,   író   vagy,   vagy  

humorista?

Húha.  Hát  ez  inkább  a  „szeretnék  

lenni”   kategória…   az   írás,   igen,  

inkább   író   akarok   lenni.   A  

humorista   vonal   csak   úgy   jött,   a  

életemben,   ami   már  

kiskölyökkorom   óta   a   leginkább  

legszívesebben  azokat  a  részeket  

olvasom  fel,  amin  kacag  a  mélyen  

inkább   író,   mert   abban   nem  

vagyok   teljesen   biztos,   hogy   tíz  

év  múlva  is  ott  fogok  állni  egy  szál  

mikrofonnal   a   kezemben,   hogy  

könyvekkel,   amiket   én   írtam.   A  

kegyetlen,   lelkileg   szétzilálós  

töményebb,   mint   az   írás,   kicsit  

felszínesebb   is   talán,   az   viszont  

kevesebb   a   vesztenivalóm,   250  

gyengébb   miatt   az   egész  

véglegesen   billen   a   mérleg  

nyelve,   hogy   írásban   nem   kell  

sokszor   megnyugtat,   amikor  

mentálisan   begörcsölök,   vagy  

csak   simán   fojtogat   a  

szavaimmal   8   évesen,   amelyben  

régész   voltam.   Picit  

mánia,   akkoriban  

"forgatókönyveket”   írtam.  

ilyet   nem   látott,   és   nem   is   kell  

" f o r g a t ó k ö n y v e k e t "  

csak  úgy  magamnak,  meg  akinek  

utána   következett   az   Agatha  

bármelyik   megtehette,   ki   volt  

megmagyaráz,   meg   a  

könyvem   izgalmas   lenne,   olyan,  

amit   nem   szívesen   teszel   le,  

inkább   egy   szusszra,   ha  

benne   vagyok   nyakig   a  

biztos,   hogy   legalább   nekem  

izgalmas,   mert   már   jócskán   a  

bukkanok   rá   egyébként   olyan  

könyvekre,   melyek   irányvonalat  

gyöngyszem,   mert   megnyugtat,  

fonalat,   utána   nincs   megállás.  

hogy   van   egy   utánozhatatlan  

Általában,   amilyet   olvasok,   olyat  

akarok  írni.  Ha  krimit,  akkor  azt,  

utazásosat.   De   sok   a   leírni   való,  

történt   és   történik,   csak   egyszer  

összeeszkábálok   nekik   egy  

kinyomtattam,   raktam   rá   egy  

tetszett   ez   a   cím.   Hibásan   írtam  

az  abszolút  szót,  mert  úgy  jobban  

úgy   hagytam,   nosztalgiából.   Kb.  

a   könyvírás,   mint   életcél.   Aztán  

szilveszterezés   alkalmával  

találkoztam   egy  

reklámszakemberrel,   akivel  

elújságoltam  neki,  hogy  nekem  is  

hívott,   hogy   megmutatta  

történni,   és   miközben   vártam   a  

a   szituációt,   aki   megemlítette,  

hogy   szerinte   mutassam   meg  

történt.  Azóta   csak   félve   veszem  

kézbe   a   kész   könyvet,  mert  még  

most   is   átírnám   bizonyos  

viszont   vannak   olyan   részek,  

mert   voltak   olyan   olvasók,  

akiknek   kifejezetten   tetszett   és  

jelezték,   hogy   még   olvasnának  

rábukkanni  olyan  olvasókra,  akik  

érzés  volt,  hogy  megtettem  ez  az  

hogy   a   könyv   felénél   rájövök,  

és   eszembe   jut   egy   másik,   ami  

összehoztam,   így   most   van   egy  

hogy   mit   ötöltem   ki,   hogy  

értelemben,   az   egyik   mással   is,   és  akkor  azt  már  nem  

közönség   soraiban.   És   olyan   is  

történetet   rosszul   meséltem   el,  

elszúrt   verziót,   így   onnantól  

történik   velem   valami,   amit  

szívesen   elmesélnék,   mert  

benne   csattanó.   Sokszor   van  

olyan,   hogy   ígéretes   az  

közönség   zseni,   és   nagyon  

könnyen   megérzi,   ha   mégsem  

történt.

okosabb  az   ember,   én  most   sem  

generált,   akikben   az   a   vélemény  

hogy  ez  az  egész  arról  szól,  hogy  

segítse   a   fent   említett   olvasókra  

anno  fantáziát  lásson  abban,  amit  

voltam,   hogy   jó   szokásomhoz  

híven  abba  hagyjak  valamit,  amit  

szervezett   humorfesztiválra,  

legközelebb   magamhoz   tértem,  

egyébként,   akkor   ingyen  

osztogatnám   a   könyveimet   az  

önbizalmamat,  ha  nem  szeretnek  

amit   leírtam,   viszont   ott   van  

leblokkolok.   Általában   többet  

mert   ha   kiesik   egy   láncszem,  

akkor   az   egész   borul.  

magam   rajta   azon,   hogy   egyre  

és   közben   is   izgulok   azon,   hogy  

mi   is   fog   most   következni,   mit  

össze,   megnézem   utána,   és  

egyébként,   folyamat   azon  

agyalok,   hogy   mit   lehet   a  

betartanom.

frissíteni,   újítani   kell,   mert   az  

mióta   belevágtam   ebbe   a  

legfontosabb,   hogy   minél   több  

mert   utána   annál   jobban   mersz  

kísérletezni.   Igen,   szoktam  

ismételni,   bár   megnézve   az  

rosszul   mesélem   el,   így   a  

meséljem?   Én   el   szoktam  

feltétel,   hogy   legyen   benne  

csattanó,   akkor   az   írás   sokkal  

élvezetesebb,   viccesebb  

vagy   gesztikulálva,   esetleg  

eszembe   jutott,   hogy   nagyon  

olyan   házibulikat,   melyek   abból  

teleaggattam   a   szobát,   ráírtam  

fölfelé,   és   aki   jól   válaszolt,  

kihúztam,   és   a   jól   válaszoló  

vezette   Dagobert   bácsi  

Pont   most   voltam   a   húgom  

szalagavatóján,   ahol   ismét  

igyekeztem   a   tanórákon   minél  

arra,  hogy  nevessenek   rajtam  az  

osztálytársaim,   és   szerencsére   a  

szerettem   volna.   De   már   akkor  

többiek   kacagnak.   Kocsmai  

komoly  a  téma,  akkor  is  szeretek  

hallgatok  meg  embereket  sajnos,  

Tóth Edue dumagép                        szöveg:Hegyi  Maja,    

                       foto:Tóth  Edu

Tóth   Edu   könyvével   egy  abszolult   szerdán  találkoztunk.   Nem   véletlenül  

srácokat  mi  is  ismerjük.  Aztán  tartott   egy   felolvasást   a  

akkor   is   stand   up   comedy  hangulata   volt.   Egy   évre   rá  pedig   már   tényleg   egy   ilyen  estének  voltunk  a  közönsége.

adott   is,   író   vagy,   vagy  

humorista?

Húha.  Hát  ez  inkább  a  „szeretnék  

lenni”   kategória…   az   írás,   igen,  

inkább   író   akarok   lenni.   A  

humorista   vonal   csak   úgy   jött,   a  

életemben,   ami   már  

kiskölyökkorom   óta   a   leginkább  

legszívesebben  azokat  a  részeket  

olvasom  fel,  amin  kacag  a  mélyen  

inkább   író,   mert   abban   nem  

vagyok   teljesen   biztos,   hogy   tíz  

év  múlva  is  ott  fogok  állni  egy  szál  

mikrofonnal   a   kezemben,   hogy  

könyvekkel,   amiket   én   írtam.   A  

kegyetlen,   lelkileg   szétzilálós  

töményebb,   mint   az   írás,   kicsit  

felszínesebb   is   talán,   az   viszont  

kevesebb   a   vesztenivalóm,   250  

gyengébb   miatt   az   egész  

véglegesen   billen   a   mérleg  

nyelve,   hogy   írásban   nem   kell  

sokszor   megnyugtat,   amikor  

mentálisan   begörcsölök,   vagy  

csak   simán   fojtogat   a  

szavaimmal   8   évesen,   amelyben  

régész   voltam.   Picit  

mánia,   akkoriban  

"forgatókönyveket”   írtam.  

ilyet   nem   látott,   és   nem   is   kell  

" f o r g a t ó k ö n y v e k e t "  

csak  úgy  magamnak,  meg  akinek  

utána   következett   az   Agatha  

bármelyik   megtehette,   ki   volt  

megmagyaráz,   meg   a  

könyvem   izgalmas   lenne,   olyan,  

amit   nem   szívesen   teszel   le,  

inkább   egy   szusszra,   ha  

benne   vagyok   nyakig   a  

biztos,   hogy   legalább   nekem  

izgalmas,   mert   már   jócskán   a  

bukkanok   rá   egyébként   olyan  

könyvekre,   melyek   irányvonalat  

gyöngyszem,   mert   megnyugtat,  

fonalat,   utána   nincs   megállás.  

hogy   van   egy   utánozhatatlan  

Általában,   amilyet   olvasok,   olyat  

akarok  írni.  Ha  krimit,  akkor  azt,  

utazásosat.   De   sok   a   leírni   való,  

történt   és   történik,   csak   egyszer  

összeeszkábálok   nekik   egy  

kinyomtattam,   raktam   rá   egy  

tetszett   ez   a   cím.   Hibásan   írtam  

az  abszolút  szót,  mert  úgy  jobban  

úgy   hagytam,   nosztalgiából.   Kb.  

a   könyvírás,   mint   életcél.   Aztán  

szilveszterezés   alkalmával  

találkoztam   egy  

reklámszakemberrel,   akivel  

elújságoltam  neki,  hogy  nekem  is  

hívott,   hogy   megmutatta  

történni,   és   miközben   vártam   a  

a   szituációt,   aki   megemlítette,  

hogy   szerinte   mutassam   meg  

történt.  Azóta   csak   félve   veszem  

kézbe   a   kész   könyvet,  mert  még  

most   is   átírnám   bizonyos  

viszont   vannak   olyan   részek,  

mert   voltak   olyan   olvasók,  

akiknek   kifejezetten   tetszett   és  

jelezték,   hogy   még   olvasnának  

rábukkanni  olyan  olvasókra,  akik  

érzés  volt,  hogy  megtettem  ez  az  

hogy   a   könyv   felénél   rájövök,  

és   eszembe   jut   egy   másik,   ami  

összehoztam,   így   most   van   egy  

hogy   mit   ötöltem   ki,   hogy  

értelemben,   az   egyik   mással   is,   és  akkor  azt  már  nem  

közönség   soraiban.   És   olyan   is  

történetet   rosszul   meséltem   el,  

elszúrt   verziót,   így   onnantól  

történik   velem   valami,   amit  

szívesen   elmesélnék,   mert  

benne   csattanó.   Sokszor   van  

olyan,   hogy   ígéretes   az  

közönség   zseni,   és   nagyon  

könnyen   megérzi,   ha   mégsem  

történt.

okosabb  az   ember,   én  most   sem  

generált,   akikben   az   a   vélemény  

hogy  ez  az  egész  arról  szól,  hogy  

segítse   a   fent   említett   olvasókra  

anno  fantáziát  lásson  abban,  amit  

voltam,   hogy   jó   szokásomhoz  

híven  abba  hagyjak  valamit,  amit  

szervezett   humorfesztiválra,  

legközelebb   magamhoz   tértem,  

egyébként,   akkor   ingyen  

osztogatnám   a   könyveimet   az  

önbizalmamat,  ha  nem  szeretnek  

amit   leírtam,   viszont   ott   van  

leblokkolok.   Általában   többet  

mert   ha   kiesik   egy   láncszem,  

akkor   az   egész   borul.  

magam   rajta   azon,   hogy   egyre  

és   közben   is   izgulok   azon,   hogy  

mi   is   fog   most   következni,   mit  

össze,   megnézem   utána,   és  

egyébként,   folyamat   azon  

agyalok,   hogy   mit   lehet   a  

betartanom.

frissíteni,   újítani   kell,   mert   az  

mióta   belevágtam   ebbe   a  

legfontosabb,   hogy   minél   több  

mert   utána   annál   jobban   mersz  

kísérletezni.   Igen,   szoktam  

ismételni,   bár   megnézve   az  

rosszul   mesélem   el,   így   a  

meséljem?   Én   el   szoktam  

feltétel,   hogy   legyen   benne  

csattanó,   akkor   az   írás   sokkal  

élvezetesebb,   viccesebb  

vagy   gesztikulálva,   esetleg  

eszembe   jutott,   hogy   nagyon  

olyan   házibulikat,   melyek   abból  

teleaggattam   a   szobát,   ráírtam  

fölfelé,   és   aki   jól   válaszolt,  

kihúztam,   és   a   jól   válaszoló  

vezette   Dagobert   bácsi  

Pont   most   voltam   a   húgom  

szalagavatóján,   ahol   ismét  

igyekeztem   a   tanórákon   minél  

arra,  hogy  nevessenek   rajtam  az  

osztálytársaim,   és   szerencsére   a  

szerettem   volna.   De   már   akkor  

többiek   kacagnak.   Kocsmai  

komoly  a  téma,  akkor  is  szeretek  

hallgatok  meg  embereket  sajnos,  

Tóth Edue dumagép                        szöveg:Hegyi  Maja,    

                       foto:Tóth  Edu

Tóth   Edu   könyvével   egy  abszolult   szerdán  találkoztunk.   Nem   véletlenül  

srácokat  mi  is  ismerjük.  Aztán  tartott   egy   felolvasást   a  

akkor   is   stand   up   comedy  hangulata   volt.   Egy   évre   rá  pedig   már   tényleg   egy   ilyen  estének  voltunk  a  közönsége.

adott   is,   író   vagy,   vagy  

humorista?

Húha.  Hát  ez  inkább  a  „szeretnék  

lenni”   kategória…   az   írás,   igen,  

inkább   író   akarok   lenni.   A  

humorista   vonal   csak   úgy   jött,   a  

életemben,   ami   már  

kiskölyökkorom   óta   a   leginkább  

legszívesebben  azokat  a  részeket  

olvasom  fel,  amin  kacag  a  mélyen  

inkább   író,   mert   abban   nem  

vagyok   teljesen   biztos,   hogy   tíz  

év  múlva  is  ott  fogok  állni  egy  szál  

mikrofonnal   a   kezemben,   hogy  

könyvekkel,   amiket   én   írtam.   A  

kegyetlen,   lelkileg   szétzilálós  

töményebb,   mint   az   írás,   kicsit  

felszínesebb   is   talán,   az   viszont  

kevesebb   a   vesztenivalóm,   250  

gyengébb   miatt   az   egész  

véglegesen   billen   a   mérleg  

nyelve,   hogy   írásban   nem   kell  

sokszor   megnyugtat,   amikor  

mentálisan   begörcsölök,   vagy  

csak   simán   fojtogat   a  

szavaimmal   8   évesen,   amelyben  

régész   voltam.   Picit  

mánia,   akkoriban  

"forgatókönyveket”   írtam.  

ilyet   nem   látott,   és   nem   is   kell  

" f o r g a t ó k ö n y v e k e t "  

csak  úgy  magamnak,  meg  akinek  

utána   következett   az   Agatha  

bármelyik   megtehette,   ki   volt  

megmagyaráz,   meg   a  

könyvem   izgalmas   lenne,   olyan,  

amit   nem   szívesen   teszel   le,  

inkább   egy   szusszra,   ha  

benne   vagyok   nyakig   a  

biztos,   hogy   legalább   nekem  

izgalmas,   mert   már   jócskán   a  

bukkanok   rá   egyébként   olyan  

könyvekre,   melyek   irányvonalat  

gyöngyszem,   mert   megnyugtat,  

fonalat,   utána   nincs   megállás.  

hogy   van   egy   utánozhatatlan  

Általában,   amilyet   olvasok,   olyat  

akarok  írni.  Ha  krimit,  akkor  azt,  

utazásosat.   De   sok   a   leírni   való,  

történt   és   történik,   csak   egyszer  

összeeszkábálok   nekik   egy  

kinyomtattam,   raktam   rá   egy  

tetszett   ez   a   cím.   Hibásan   írtam  

az  abszolút  szót,  mert  úgy  jobban  

úgy   hagytam,   nosztalgiából.   Kb.  

a   könyvírás,   mint   életcél.   Aztán  

szilveszterezés   alkalmával  

találkoztam   egy  

reklámszakemberrel,   akivel  

elújságoltam  neki,  hogy  nekem  is  

hívott,   hogy   megmutatta  

történni,   és   miközben   vártam   a  

a   szituációt,   aki   megemlítette,  

hogy   szerinte   mutassam   meg  

történt.  Azóta   csak   félve   veszem  

kézbe   a   kész   könyvet,  mert  még  

most   is   átírnám   bizonyos  

viszont   vannak   olyan   részek,  

mert   voltak   olyan   olvasók,  

akiknek   kifejezetten   tetszett   és  

jelezték,   hogy   még   olvasnának  

rábukkanni  olyan  olvasókra,  akik  

érzés  volt,  hogy  megtettem  ez  az  

hogy   a   könyv   felénél   rájövök,  

és   eszembe   jut   egy   másik,   ami  

összehoztam,   így   most   van   egy  

hogy   mit   ötöltem   ki,   hogy  

értelemben,   az   egyik   mással   is,   és  akkor  azt  már  nem  

közönség   soraiban.   És   olyan   is  

történetet   rosszul   meséltem   el,  

elszúrt   verziót,   így   onnantól  

történik   velem   valami,   amit  

szívesen   elmesélnék,   mert  

benne   csattanó.   Sokszor   van  

olyan,   hogy   ígéretes   az  

közönség   zseni,   és   nagyon  

könnyen   megérzi,   ha   mégsem  

történt.

okosabb  az   ember,   én  most   sem  

generált,   akikben   az   a   vélemény  

hogy  ez  az  egész  arról  szól,  hogy  

segítse   a   fent   említett   olvasókra  

anno  fantáziát  lásson  abban,  amit  

voltam,   hogy   jó   szokásomhoz  

híven  abba  hagyjak  valamit,  amit  

szervezett   humorfesztiválra,  

legközelebb   magamhoz   tértem,  

egyébként,   akkor   ingyen  

osztogatnám   a   könyveimet   az  

önbizalmamat,  ha  nem  szeretnek  

amit   leírtam,   viszont   ott   van  

leblokkolok.   Általában   többet  

mert   ha   kiesik   egy   láncszem,  

akkor   az   egész   borul.  

magam   rajta   azon,   hogy   egyre  

és   közben   is   izgulok   azon,   hogy  

mi   is   fog   most   következni,   mit  

össze,   megnézem   utána,   és  

egyébként,   folyamat   azon  

agyalok,   hogy   mit   lehet   a  

betartanom.

frissíteni,   újítani   kell,   mert   az  

mióta   belevágtam   ebbe   a  

legfontosabb,   hogy   minél   több  

mert   utána   annál   jobban   mersz  

kísérletezni.   Igen,   szoktam  

ismételni,   bár   megnézve   az  

rosszul   mesélem   el,   így   a  

meséljem?   Én   el   szoktam  

feltétel,   hogy   legyen   benne  

csattanó,   akkor   az   írás   sokkal  

élvezetesebb,   viccesebb  

vagy   gesztikulálva,   esetleg  

eszembe   jutott,   hogy   nagyon  

olyan   házibulikat,   melyek   abból  

teleaggattam   a   szobát,   ráírtam  

fölfelé,   és   aki   jól   válaszolt,  

kihúztam,   és   a   jól   válaszoló  

vezette   Dagobert   bácsi  

Pont   most   voltam   a   húgom  

szalagavatóján,   ahol   ismét  

igyekeztem   a   tanórákon   minél  

arra,  hogy  nevessenek   rajtam  az  

osztálytársaim,   és   szerencsére   a  

szerettem   volna.   De   már   akkor  

többiek   kacagnak.   Kocsmai  

komoly  a  téma,  akkor  is  szeretek  

hallgatok  meg  embereket  sajnos,  

Thomas  Kelle

Wojaczek  Annika

szöveg:  Sándor  Ildikó

A  csoportot,  Ivit  és  Lizit  nem  a  KPPCs   által   ismertük   meg.  Tavaly   nyáron   leköltöztek  

volt   a   találkozás.   Aztán  

Mit  értünk  performansz  alatt  és  mit  értetek  ti  ezalatt?Lizi:   A   performance   angol  

Ivi:

Miért  kísérleti  és  miért  POP?

Lizi:

Ivi:

Ketten   vagytok.   Hogyan  

Lizi:

Ivi:

Lizi:

Ivi:

volt.  Mégis  hogyan  áll  össze  egy  

alatt?

Ivi:

Lizi:

Mit  gondoltok  Andy  Warholról?

Lizi:

Ivi:

itthon  és  máshol?

Lizi:

Mikor   vagytok   elégedettek   egy  

Lizi:

Ivi:

és  hol  ér  véget?

Lizi:

És   végül,   konkrétan:   ha   két  ember   közösül   a   színpadon   az  lehet  performansz?

A  csoportot,  Ivit  és  Lizit  nem  a  KPPCs   által   ismertük   meg.  Tavaly   nyáron   leköltöztek  

volt   a   találkozás.   Aztán  

Mit  értünk  performansz  alatt  és  mit  értetek  ti  ezalatt?Lizi:   A   performance   angol  

Ivi:

Miért  kísérleti  és  miért  POP?

Lizi:

Ivi:

Ketten   vagytok.   Hogyan  

Lizi:

Ivi:

Lizi:

Ivi:

volt.  Mégis  hogyan  áll  össze  egy  

alatt?

Ivi:

Lizi:

Mit  gondoltok  Andy  Warholról?

Lizi:

Ivi:

itthon  és  máshol?

Lizi:

Mikor   vagytok   elégedettek   egy  

Lizi:

Ivi:

és  hol  ér  véget?

Lizi:

És   végül,   konkrétan:   ha   két  ember   közösül   a   színpadon   az  lehet  performansz?

fotó:Lékó  Tamás

Varga  Szilvia

A  mashKULTURE  eredeti  koncep-­‐

 

A  mashKULTURE  eredeti  koncep-­‐

 

Interjú Noyával a

alapítójával

A  mashKULTURE  eredeti  koncep-­‐

 

A  mashKULTURE  eredeti  koncep-­‐

 

A  mashKULTURE  eredeti  koncep-­‐

 

Andrea  Mary  Marshall

The  Cicco/Lina  Issue

2011  acrylic,  gouache  and  sharpie  marker  on

Vogue  magazine,  10  7/8x8

x11/4  inches

(100  VOGUES/VAGUES)

Andrea  Mary  Marshall

Self  portrait  as  Karen  the  killer  (VAGUE  cover)

2011  oil  on  masonite,  24x18  inches

(Toxic  women  paintings)

Andrea  Mary  Marshall

Self  portrait  as  MRS.  Richard  Prince:  Our  lady  of  seven  syringes

2011  oil  on  canvas,  72x60  inches

(Demon  paintings)

Gombold újra! Csipke   hegyek,   rakott   szoknyák,  

divat.

szöveg:  Prok  Veronika

Gombold újra! Csipke   hegyek,   rakott   szoknyák,  

divat.

szöveg:  Prok  Veronika

https://www.facebook.com/gomboldujra?=sk

Mutasd  be  magad  pár  szóval  

kérlek:

Jonathan  Hökklo  vagyok,  

szabadúszó  fotós.  New  Yorkban  

élek,  Brooklynban.  A  

vezetéknevem  svéd,  jelentése:  

sólyomkarom.  

Mennyire  fontos  számodra    

svéd  származásod?

 Nagyon  fontos,  bár  nem  érzem  

nagyon  svédnek  magamat,  de  

szeretem  Svédországot,  nagyon  

boldog  vagyok,  hogy  onnan  

származom  és  nagyon  szeretek  

visszajárni

Mi  a  legjobb  Svédországban?

A  tiszta  égbolt  és  a  hosszú  nyári  

ami  nem  is  mindig  túl  sötét,  és  ez  

annyira  jó.  Télen  is  ugyanez  van,  

de  soha  nem  megyek  haza  télen.

Mikor  döntöttel  el,  hogy  

fotós  leszel?  

Amikor  harmadszorra  is  

elküldtek  az  építészeti  suliból.

Emlékszel  még,  mit  éreztél  

készítetted?

Nem,  az  képmutatás  lenne.  Arra  

emlékszem,  amikor  megkaptam  

a  második  kamerámat,  egy  piros  

ahhoz  a  régi  kamerámhoz  

képest,  amit  még  egy  öreg  bácsi  

hagyott  rám.

Gondoltál  már  arra,  hogy  

mással  kellene  foglalkoznod?

Minden  nap  erre  gondolok.

Van  példaképed?  

Nagyon  sok  van.  A  legtöbb  

inspirációt  a  barátaimtól  és  más  

fotósoktól  kapom.

Min  dolgozol  jelenleg?

Egy  ékszer  reklámon  dolgozom  

egy  jó  barátommal  és  a  kedvenc  

modellemmel  Fa  Empel-­‐el.

A  team  vagy  az  önálló  

munkát  preferálod?

a  csapatban  való  munkát,  egy  

fotózás  mindig  csapatmunka  és  

amikor  az  utómunkálatokat  

végzem,  valamint  makacs  is  

tudok  lenni,  amikor  túl  sok  a  

hang  körülöttem.  

Említetted,  hogy  ismered  a  

magyar  The  Room  magazint,  

mi  a  véleményed  róla?

Nagyon  tetszik,  imádom.  

Tökéletes  keveréke  a  divatnak  és  

érdekes  vonal,  remélem  egy  

napon  nekik  dolgozhatok.  

Milyennek  látod  a  divatot  a  

   

Mi  motivál?  

Manhattan.

Hol  látod  magad  10  év  

múlva?

Nagyon  remélem,  hogy  tudom  

majd  transzportálni  magam  a  két  

otthonom  között.  Jelenleg  csak  

egy  otthonom  van,  de  szeretnék  

majd  egy  másikat  a  

természetben,  ebben  az  

univerzumban.

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

FPT:    Fiatalok        nem  Pornósztárok,      deTalálkoznak  

Idén,  2012-­‐ben  ünneplik  a  srácok  

a   10.   évfordulójukat.   Mi   sajnos  

nem   10,   csak   kb.   4   éve   hallottuk  

mind   a   négyüket   Bodó   Mártont  

(Elegánskutya),   Felcser   Dávidot  

Elegánskutya:emlékem   mondjuk,   hogy   a  RÁK-­‐ban   van   olyan,   hogy  Evidence   Hall3000   minden  csütörtökön,  amelyet  a  dj  Kecske  és   Pipó   szervezett.   Keddenként  meg  a  Hangya  csinált  bulit.  Akkor  

underground   buli,   amin   voltam.  Emlékszem,   a   Les   Rythmes  Digitales-­‐tól   játszottál   számokat,  

1-­‐on  hallottam  és  ez  egy  abszolút  új   vonal   volt   akkor   ’98   körül.  Akkor   lehetett   már   külföldi  elektronikus   zenéket   fogni,  hallgatni,   mert   a   kábeltévé  mellett  megjelent  a  kábelrádió  is.  

láttam   zenélni.   De   azt   nem  tudom,   hogy   ismerkedtünk  

milyen   bulik   voltak   akkoriban,  kik  csináltak  egyáltalán  valamit?

Bodoo:igazán   beszélni,   mert   az  elektronikus  zene  már  korábban  elindult  Pécsett.  A  Maciék,  cOpék  már   a   ’90-­‐es   évek   elején  zenélgettek,   emellett   mentek   a  RÁK-­‐os   bulik   is,   ahova   vagy   a  

TV-­‐torony  bulik  is  (ahol  most  kb.  1950-­‐es   hangulat   van),   nem  beszélve  a  Steiner-­‐féle  szabadtéri  

is  kezdte  meg  én  is  ott,  egy  ilyen  

ott   volt   a   Shuriken   is,   aki   akkor  

jártam   iskolába   és   ott   jártam  bulikba,   akkoriban   voltak   a  legjobb   bulik.   1996-­‐2001-­‐ig  nagyon   jó   volt   a   parti   élet   a  

dj-­‐zni  ugye  a  Tilosban  és  láttam  a  

a   Dugóval,   az   nagyon   sokat  

a  Gfm.  Jó  volt,  ugyanis  a  rádió  volt  a   legfontosabb  médium  -­‐azóta  is  az   -­‐,   amivel   beszórhattuk   az  egész  várost,  egyfajta  katalizátor  szerepet  töltött  be.  Ennek  a  zenei  

rádió   a   legjobb   eszköz,   mert   a  mainstream  az  elárasztja  szarral  a   szobákat.   Ma   már   a   neten  mindent   be   lehet   fogni,   akkor  

azt   lehetett   csak   fogni,   azon  hallgattak   minket   kertvárosban  is.   Emellett   pedig   partikat   is  szerveztem   és   valahogyan   a  Soltésszal   összekeveredtem,   tök  véletlenül.  De  már  nem  is  tudom  hogyan.  

Elegánskutya:   Azt   tudom,   hogy  

a   haverjaim   nem   voltak   benne  ezekben  a  bulikban,  csak  távolról  

meg  van,  hogy  hogyan…  az  Iványi  Szabit   valahogy   ismertem   és   te  meg   a   húgával,   az   Emesével  jártál.  De  nem  voltunk  mi  spanok,  nem   is   nagyon   beszéltünk,  mert  nem  ismertük  egymást.  Aztán  én  

lemezeket   venni   meg   a   kis  alagsoromban   zenélgetni   és  csináltam   egy   mixet,   Soltész   a  

Találtam   ugyanis   a   családi  fotóalbumban   két   olyan   képet,  ahol   kb.   8   évesen   cowboynak  vagyok   öltözve,   fegyverekkel   és  

ott   kinyomtattunk   vagy   10  darabot.   Ez   egy   klasszikus  értelemben   vett   breakbeat   mix  volt,   amit   odaadtam   a  Marcinak  meg   még   vagy   öt   embernek.   Ez  

megnyilvánulásom,   emlékszem,  

hogy   a   breakbeat-­‐es   vonal  tetszik,  de  amikor  a  Daft  Punktól  a   Harder,   faster   stronger-­‐t  bekeverem,   az   mennyire   gagyi.  

valahogy  haverkodni.  Egyébként  el   kell,   hogy   mondjam,   hogy   ez  egy   live   mix   volt,   mert   nekem  még   nem   volt   technics-­‐em   sem,  

olyan   lemezjátszóim   voltak,  amiken   csak   a   sebességet  

lemezjátszó,   amire   az   embernek  van  pénze  -­‐,  és  akkor  úgy  vettem  fel   a   mixet,   hogy   a   Zsigabának  volt  már  technics-­‐e  és  egy  napra  kölcsönadta,   és   addig   csináltam,  

az   egészet,   hogy   kevés   hiba   volt  benne.   Meg   van   még   egy   emlé-­‐  kem,   hogy   csináltak   valamelyik  

kertjükben   állva   nyilatkozza,  hogy  ez  meg  az  csinál   itt  bulikat  

srác   is,   a   Soltész.   Egyébként  

hogy  a  Sirmo  hogy  jött,  arra  nem  is   emlékszem.   Mert   a   Péló   jött  

Sirmo:  Én  arra  emlékszem,  hogy  

egy   Evidence   Hallra   zenélni,   -­‐  volt  vagy  húsz  lemezem  -­‐,  és  én  is  ott  játszottam.  Akkor  még  garage  

akkoriban,   ’98-­‐’99   körül   nagyon  

Kecskével   volt   egy  másik   bulink  is,   a   Dantéban   volt   egy   Electric  

hónapban   és   egyszer   oda  lekeveredett   valahogy   a   Sosó   is.  

gyerekkorom   óta   ismertem  családilag,   de   nem   tudtuk  egymásról,   hogy   mind   a   ketten  rajongunk  ezért  a  dologért.  Meg  a  

rádióból   ismertem   már   amúgy,  

amikor   én   is   játszottam   ott.  

vagy  az  OJ  Peti.  És  a  Marcit  én  ott  ismertem   meg,   elkezdtünk  spannolni,   mert   mindig  

tetszett.   Meg   úgy   egyébként  

Volt   csütörtökönként   egy  

az   egyik   ilyen   Electric   Cafén   ott  voltunk   mindhárman,   ismertük  

mást   és   megfogalmazódott   ben-­‐  nünk  az,  hogy   ilyet  mi   is   tudunk  csinálni.  Meg,  hogy  kéne  valamit  

ott   beszéltük   meg.   A   nevet   azt  pedig  ti  találtátok  ki.

Elegánskutya:   A   nevet,   azt   én  találtam  ki,  a  Marci  meg  a  kurvajó  

Sirmo:  Ja  bocs,  meg  van,  a  Kecske  engem   a   rádióból   ismert   és   úgy  

minden  a  rádió,  ahogy  a  Marci  is  mondta,   az   egy   összetartó,  

dolog.

Elegánskutya:  Oké,  tehát  ez  volt  az   alapja   annak,   ahogy   mi  

megismerkedtünk  meg  ez  a  zene  dolog   elkezdett   mindenkit  jobban  érdekelni,  de  buli  szinten  

komolyabb   buli,   ahol   én   egyál-­‐  talán   játszottam,   az   a   Kinoban  

anno,   amit   a   Kinoba   szerveztek  

volt   a   bulija,   2000-­‐ben   talán.   Az  

volt.   És   addig   még   nem   látott  ilyet  a  város.  Meg  akkor  azt  is  ki  kell   mondani,   hogy   a   Marci  

a  városba.

Bodoo:konkrétan   a   Stirlitz   szervezte,  amin   a   cOp  meg   én   játszottunk.  Én  a  másodikat  csináltam.

Elegánskutya:   Akkor   bocsánat,  

underground   elektronikus   bulik  akkoriban  csak  a  Kinoban  voltak.  

egyébként,   mert   razzia   lett.  Emlékszem,  nagy  mázlimra,  pont  befejeztem   a   szettemet,   ahogy  

láttam,   hogy   a   négy   ajtón   nyolc  

ruhában.  Én  abban  a  pillanatban  egy   sasszéval   kiléptem   onnan,  mondom,  én  ezt  nem  várom  meg.  Aztán   mindenkit   igazoltattak,  volt   némi   ellenállás   egy   közös  

nevét  most  nem  mondom  ki  -­‐  és  a  

tak   az   elektronikus   buliban.  

egy   nagyon   jó   buli   volt.   És   a  karrierem   szempontjából   sors-­‐  

tam  nagyobb  tömegnek,  nagyobb  bulin,  ahol  minden  össze  is  jött  és  élveztem.  Nagyon  nagy  emlék.  A  másik   dolog   meg,   hogy   az   IH  

egy   elfelejtett   és   elhallgatott  epizód   gyerekek,   de  Max   Factor  

néven  terjeszkedtünk  

Sirmo:   Ezt   nem   mondod  komolyan?  Ezzel  nem  dicsekszik  a  csávó.

Elegánskutya:  De-­‐de,  azóta  nem  

nekifutottunk   párszor   buliknak,  de  hamar  kijöttek  az  ellentétek.  A  

tudott   még   ütemre   keverni.  Szóval   nem   lettek   olyan   jók   a  mixek,   de  nem   is   ez   lett   volna   a  nagyobb  baj,  hanem,  hogy  nem  is  

tök   más   volt   a   célközönségünk.  

bennünk,   amit   az   elején   már  mondtunk,   hogy   kéne   közösen  csinálni   egy   bulit.   És   akkor  

ugye),   ami   kicsit   szocreál,   nem  

túl  divatos  hely  volt,  de  mégis  egy  

is,  hogy  nem  puccos  és  nem   járt  

gyakorlatilag  azt  csináltunk,  amit  akartunk.  Érdekes  módon  és  egy  furcsa   fordulttal   a   második   buli  meg   a   Kikelet   Hotel   bárjában  

helyette   wellness   részleg.   És   a  névre   még   kicsit   visszatérve.  Nincs   benne   semmi   tudatos  átgondoltság,   ez   egy  polgárpukkasztó   poén.   Olyan  nevet  akartam,  ami  vicces  és  úgy  gondoltam,  erre  majd  felkapják  a  fejüket  az  emberek.  

Sirmo:   Meg   a   névnek   van   egy  olyan   értelmezése   is,   hogy   azért  pornó,   mert   az   orgazmushoz  

gyünk,   és   annyira   eklektikus   az  egész,  hogy  egyfajta  zenei  orgaz-­‐  must   jelent.   A   háttérjelentése  tehát   egy   zenei   gruppen   vagy  valami   ilyesmi.   Meg   hát   akkor  

Elegánskutya:  Akkor  ezt  meg   is  beszélhetjük,   hogy   a   10.   évfor-­‐  dulónk   alkalmából   átnevezzük  

sztárokra?   Ennyi   önkritika   bele  kell,   hogy   férjen.   Én   azért   is  gondoltam  amúgy  ilyen  vicces,  de  

túl  komolykodó.  Nekem  az  volt  a  benyomásom  már   akkor   is,  meg  azóta   is,   hogy   vannak   az   ilyen  mainstream   pop   diszkós   bulik   -­‐  mindig  is  voltak,  lesznek  is  -­‐,  ahol  az   adott   kor   slágerei   mennek  

underground   szcéna,   amely  sokkal   igényesebb,   egy   elitista  sznobizmussal   mögötte,   ami  

legelején.  Mintha  arra  törekedne  

meretlenebb   zenéket   játssza.   És  

játszani   olyan   zenét,   amit  hallottál   mondjuk   már   a  rádióban.  Ha  az  jó.  Meg  engem  az  

bulik,  hogy  pl.  drum  and  bass  és  

mennyire  unalmas.  És  nekem  az  volt   a   motivációm,   hogy  csináljunk   egy   olyan   bulit,   ahol  játszhatunk   bármit.   És   talán   a  névválasztás   is   ezzel   függ   össze,  hogy   mi   sem   vesszük   annyira  komolyan   magunkat   és   ez   ad  egyfajta   szabadságot.   Pont   ezért  

ezzel   mi   nem   pénzt   akarunk  keresni,   cserében   viszont   nem  kötünk   kompromisszumokat  abban   az   értelemben,   hogy   azt  játszunk,  amit  jónak  látunk,  és  ha  az   éppen   populáris   vagy   éppen  underground   vagy   éppen   nem  tudom  mi,   de   beleillik   a   szettbe  vagy  a  hangulatba,  akkor  azt.

Bodoo:hozzá,  hogy  sosem  volt  mondjuk  400-­‐nál   több   ember   egy   FPT  bulin,   mindig   egy   ilyen   baráti,  zeneileg   nyitott   közönségünk  volt   hál’Istennek.   És   nem   a  

nem  környékezett  meg  minket.  

Elegánskutya:   De   ez   nem   azt  jelenti,   hogy   nem   volt   olyan  felkérés,  amire  nemet  mondtunk.  Én   lebeszéltem  már   pár   embert  

Péló:   Persze,   ilyen   csomószor  volt.  

Elegánskutya:   Mert,   amikor  dj-­‐zel  egy   ideje  már,  akkor  szer-­‐  zel   olyan   tapasztalatokat,   ame-­‐  

lyek   óvatosságra   intenek.   Ugya-­‐  nis  vannak  olyan  szituk,  amikben  nagyon  rossz  benne  lenni;  lagzik,  céges   bulik,   ahol   hiába   mondod  

hogy   nem   fogok   slágerzenét  játszani   és   nem   fogok   vurli-­‐  cerként  minden   számot  berakni,  

hogy  jó  jó,  és  egyszer  csak  olyan  helyzetben   találod   magad,   hogy  elmúlt   éjfél,   mindenki   hülyére  itta  magát   és   ott   van   30   ember,  akik  már  meg  akarnak  ütni,  azért,  mert   nem   raksz   be   nekik  

Isten.  

Sirmo:   De   visszatérve,   a  Kikeletes   buli   története   az   az  volt,   hogy   mi   ugyanúgy   tervez-­‐  

helyünket,   -­‐   ami   egyébként   ezt  

már   leszerveztük   tehát   a   bulit,  

van   srácok,   mert   elkerülte   a  

metálfesztivál  lesz  a  ti  bulitokkal  

gyorsan   meg   kéne   valahogyan  oldani.   És   akkor   elkezdtünk  gondolkozni,   hogy   milyen   hely-­‐  

akartuk   kibérelni,   mert   az  lovéban   nem   volt   egy   olcsó  megoldás   és  más   hely  meg   nem  nagyon  volt.

Elegánskutya:voltam   egy   szülinapi   bulin   a  Kikeletben,   amin   a   Kecske   meg  én  zenéltünk  és  nagyon  tetszett  a  

hát   nem  használták   ki.   És   akkor  bekopogtunk,   hogy   mi   szeret-­‐  nénk   ide   egy   ilyen   bulikát.   És  odareferáltak  minket  az  igazgató  úrhoz…  

Sirmo:   Elmondom,   hogy  szerintem   a   Sosónak   azóta   nem  volt   ilyen   kemény   tárgyalása   az  életben.  3  órás  tárgyalás  volt,  ami  

faszit,  hogy  mi  egy  nagyon  rendes  társaság   vagyunk,   akik   keveset  piálnak.   Piálnak,   de   igényesen,  kulturáltan.  Normálisak,  a  jó  zene  garantált,   és   jönnek   majd   az  emberek,   ami   egyébként   meg   is  történt,  mert  tele  is  volt…  

Elegánskutya:   Meg   olyan  pénzügyi  konstrukciót   talált  ki  a  

akkor   is   épphogy   kijövünk  nullára,  és  az  is  lett  a  vége,  hogy  

a   buli   sorsa   amúgy,   amikor   2  körül   volt   egy   verekedés   a   hely  

rendes,   igényes   a   társaság.   Én  kimentem   megnézni,   hogy   kik  

elnézek   balra   és   ott   áll   az  igazgató   a   bajszával   együtt.   És  akkor   hát   több   bulink   nem   volt  ott.   Így   visszamentünk   a  

Marci   elkezdett   ide   mindenféle  

egy  rendszeresre  és  az  nagyon  jó  is   volt.   Kéthetente   voltak   bulik.  Szombaton.  És  úgy  hirdettünk,  ez  

vicces   kártyanaptár   alapú  

Bodoo:   És   akkor   nyomdába   el.  Volt,  hogy  egy  havi  buli  volt  rajta  

Elegánskutya:   Tehát   volt   egy  

nincs   a   Péló,   hanem   hárman  vagyunk   plusz   a   vendégek.   És  

jobbra-­‐balra   próbálkozni,   bulit  

nem   nagyon   van   hely   Pécsett,  ahova   mi   ne   próbáltunk   volna  meg   legalább   egy   bulit  leszervezni.   Szinte   mindenhol  megfordultunk,  a  Vidámparktól  a  Szeszgyárig.  

Sirmo:  És  voltak  magánakcióink  is,   hogy   ha   valaki   szervezett  valahova  egy  bulit,  -­‐  pl.  én  a  Sör-­‐  házba  -­‐,  akkor  úgy  gondolkodott,  hogy  legyen  valahogy  FPT  is.  De  a  mai   napig   ezt   csináljuk,   amint  

akkor  abban  FPT-­‐ként  is  gondol-­‐  kodunk.  Ezért  élünk  még  mindig.  Mert  mindig  van  valahogy.  

Elegánskutya:   Meg   azért   élünk  még,   mert   szeretjük   csinálni.  Mert,   ha   mi   egyfajta   hangzást  

tottan,   -­‐   legyen   az   bármelyik  

lenne   egy   állandó   közönségünk.  Ehhez   a   freestyle   témához,   amit  csinálunk   egyfajta   nyitott  személyiség  kell,  hogy  élvezd.  És  ez   nem   mindenkiben   van   meg.  

nak   lenni   azok   az   underground  bulik,   amelyek   egy-­‐egy   zsáner  hangzását   viszik.   Tehát   csak   a  zeneszeretet  az,  amiért  csináljuk.  Na,  de  annyit  beszélek,  mi  van  a  Pélóval?

Péló:hogy   én   2003   körül   hazajöttem  egyszer   Londonból.   Évekig   ott  éltem   és   ott   szerettem   bele  igazából   a   partikultúrába,  nagyon   nagy   partiarc   voltam.  Aztán   visszajöttem   és   elmentem  

révén.   És   akkor   itt   a   Marci  megkérdezte,   hogy   nincs-­‐e  kedvem   zenélni,   mert   vannak  

(Kabos,   Iványi   Szabi,   én),   ilyen  

hogy  milyen  gáz,  hogy  kinn  éltem  évekig   és   mindig   csak   CD-­‐ket  vettem,  ahelyett,  hogy  lemezeket  vásároltam   volna.   És   akkor  beszereztem   kinn   egy   csomó  bakelitet   meg   lemezjátszót   és  elkezdtünk   gyakorolgatni.   Ami-­‐  kor   hazajöttem   már   vala-­‐  mennyire   tudtam   keverni   és  

mert   egyedül   tök   gáz.   És   akkor  kettesével   jártunk,  de  ez  nagyon  

csúszás   volt,   belenyúlt   és  

növekedtünk  ketten.  

Elegánskutya:   Azért   bocs,   hadd  emlékeztesselek   bizonyos,   ná-­‐  

re,   ahol   kaptál   néhány   leckét.  Próbáltalak   a   beat   tudományára  terelni.

Péló:   Én   arra   emlékszem,   hogy  anyukád   bejött   és   mindig   olyan  rosszallóan  nézett  rám,  hogy  már  megint  ez  a  csávó…

Elegánskutya:   Aha,   az   a   raszta  

mégis   a   Felcser   nagypapa  unokája.  

Péló:   És   akkor   egy   ponton,  amikor   valamilyen   szinten   akár  meg  is  álltam  a  helyem,  tehát  már  én   is   játszottam   külön-­‐külön   és  mivel   mind   a   hármójukkal   jó  

az  egész,  hogy  úgyis  vannak  már  rendszeres   bulik,   meg   hárman  úgysem   tudnak  mindig   ott   lenni  egyszerre,  de  ketten  talán  igen,  és  hogy   négyen   könnyebb   lenne  

Így   szép   lassan   belecsúsztam.  

ment,   én   voltam   a   barátai   és  végül   2005   körül   lettem   tag,  tehát  7  éve.  

Elegánskutya:   Mert   eljött   az   a  pont,  hogy  tök  jó  spanunk  és  azt  

akarja,  amit  mi,  úgy  voltunk  vele,  hogy  ne  a  vendégünk  legyen  csak  

is   a   bandában   van.   És   mond-­‐  hatjuk,   hogy   te   deep   house  vonallal  kezdted…  

Péló:   Mert   azt   volt   a   legegy-­‐  

Elegánskutya:  Viszont  az  utóbbi  években   számomra   nagyon  

köröd.

Sirmo:   Egyébként   FPT-­‐ügyileg  nagyon   nagy   hatással   vagyunk  egymásra   zeneileg,   tanulunk  

egymást.  

Péló:   Az   FPT   mellett   pedig  

MélyPécs-­‐t,   ami   egy   ilyen   leány-­‐  vállalata   volt   az   FPT-­‐nek,   ami  

átfedésekkel.   Ez   egy   nyugodt  zeneszolgáltatás.  

Elegánskutya:  A  MélyPécs   több  év  késéssel  jött  az  FPT  után,  mert  az   elején   mindannyian   tánctér-­‐  orientáltak  voltunk.  Aztán  nekem  

eredetét.

Sirmo:   Mert   igazából   ahogy  

nyúlsz    a  gyökerekhez.  

Elegánskutya:   Nekem   speciel  egyre   inkább   arra   volt  szükségem,   hogy  ne   zajos   bulik-­‐  

hanem   nekem   nagyon   sokszor  olyan   hangulat   jön   be,   ami  ellazulós,   gondolkozós,   beszél-­‐  

dolgokat   is   összehozni,   olyan  eseményeket,   amelyek   zenéhez  

Csináltunk   multimédiás   felolva-­‐  sóestet  a  Tilososokkal,  Akkezdet  

szeretnék   is   hasonló   dolgokat  csinálni   még.   És   talán   most  alkalmasabb   is   a   város   rá,   mint  mondjuk  pár  éve.Egyébként  nincs  egy  mikro  usb-­‐s  

veszi?  J

 

Elegánskutya:   Aha,   nagyon   jó,  köszönöm,  szuper.Egyébként   lehetek   indiszkrét?  Még  egy  fröccsöt  kérhetnék?

Sosó:  Rosé  hosszú.

Péló:   Én   is   kérek   szépen.   Egy  kicsit.   Na   csapassuk.   Szépen  lassan  már  én  is  bekapcsolódtam.  

Aztán   jöttek   a   kéthetes   Kino-­‐s  bulik.  Mert   elfogytak   a   normális  helyek.  

Sirmo:   De   miért   jöttünk   el   az  IH-­‐ból?

Elegánskutya:   Azért,   mert   az  kezdett   ortóskodni,  teltek-­‐múltak  az  évek,  a  hely  nem  

éreztük,   kezdünk   igényesebbek  lenni.  És  szerettünk  volna  valami  

buli,   hogy   közben   Pokolgép  koncert  ment  a  nagyteremben.  

Péló:  

Elegánskutya:majdnem   párhuzamosan   jött   a  

nyitása   évében   volt,   olyan  2004-­‐2005-­‐ben,   amikor   még  belementek  abba  a   tulajék,  hogy  

vannak.   Akkor   terveztem,   hogy  

akikkel  én  kint  spanoltam.  És  az  zseniális   volt,   mert   nagyobb  közönség,  fullházas  partik.  Ekkor  volt   a  Csemege   is   amúgy,   szóval  

akkor   jött   a   Kino,   amit   ugye  ugyanazok   üzemeltettek,   mint   a  

szabadszellemben,   változatosan  lehetett  bulikat  csinálni.

Péló:  Mindezt  úgy,  hogy  maga  a  hely  elrendezésében  nem  igazán  felelt   meg   erre   a   célra.   Eleve,  

helyen   van   a   pult,   nincs   tánctér,  mindent   vinni   kellett,  mozi   volt,  

Ildu:   Mi   egyébként   ott   bukkan-­‐  

tunk  rátok.  Olyan  4  éve.

Elegánskutya:  FPT  szempontból  amúgy   ez   a   legtermékenyebb  

része  volt  az  életünknek,  minden  kis  hibájával,  macerájával  együtt,  amit   a   Dávid   is   mondott.   De  nagyon   fasza  volt,  hagyták,  hogy  csináljuk,   amit   akarunk,   plusz   a  közönség  is  olyan  volt.  És  ennél  a  pontnál   hadd   emeljem   a  

minden   pénznél   többet   megér,  

játszottunk  ott,  hogy  megalkuvás  nélkül   csináltuk,   amit   akartunk  és  mindenki  kurva  nyitott  volt  és  ott   olyan   bulik   voltak,   amilyen  

volt.   Lehet,   hogy   többen   voltak  meg   nagyobb   nevek,   nagyobb  hangcuccon,   de   igazából   ezt  semmiért  nem  cserélném  el.

Sirmo:   De   itt   nyilván   többes  számban  beszélünk.  

Ildu:  

Elegánskutya:   Igen,   és   ott   az   is  

hogy  ott  volt  csomó  olyan  ember  

hiphop-­‐ot   hallgat,   de   végig-­‐  hallgatta   a   housainkat,   a   tech-­‐  noinkat,   a   dupstepjeinket,   de  tudta,   hogy   lesz   hiphop   is   és  végigvárta  és  élvezte  a   többit   is.  És   összekeveredett   egy   rakás  társaság,   akik   lehet,   hogy  klikkesedve   amúgy  más   zenéket  

ez   az   egész.   A   rendszeres  kéthetes   bulik   mellett   voltak  olyanok,   amik   örökre   emléke-­‐  zetesek   maradnak.   Mint   pl.   a  karácsonyi   bulik,   ezek   nagyon  

törzsközönség,   az   tényleg   egy  klub  volt,   ahol  nagyjából   tudtuk,  hogy,  kik  lesznek  ott.  

Sirmo:   Azt   egyébként   bátran  kijelenthetem,   hogy   bárhol  játszottam   vidéken,   a   pécsi  közönségnél   nincs   jobb.   Hazai  pályán  a  legjobb.  

Elegánskutya:  Hát   igen,  meg   ez  egy  haladó  szemlélet.  Ezért  lehet,  hogy   megköveznek   páran,   de  Pesten   elviszi   a   bulikat   ez   a  kivagyiság,  ez  az  elitistaság,  hogy  

már   hallottam   valahol,   csak   a  legfrissebb  zene  menjen  és  azért  járnak   bulikba,   hogy   egymást  nézegessék   az   emberek.   Pécsett  meg   inkább   a   hagyományos  dolgokért   járnak  bulizni,   itt  nem  

szerintem  nagyon  fontos.  És  még  egy  dolgot  a  Kino-­‐hoz.    Nagyon  jó  volt  a  csapat   is,  aki  mögötte  állt.  

tusunk   abból,   hogy   meddig  tartson  a  buli,  mert  5-­‐kor  még  ott  van  50  ember,  és  még   felrakunk  egy   számot  meg  még  egyet…  De  

tolerálni,   és   legendás   lett,   hogy  rendszerint   már   napfényben  jöttünk  el  onnan  és  a  végén  már  a  pultosok   is   táncoltak.   Hiába   lett  volna   érdekük,   hogy   lekapcsol-­‐  ják,   rájöttek,   hogy   ez   jó.   Meg  midig   volt   egy   pár   szám   a  tarsolyunkban,   amit   ha   betet-­‐  tünk,   mindenki   nevetett   és  táncolt  egyet.  

Ildu:   És   akkor   eljutottunk   kb.  

Péló:   Igen,   mondjuk   arról   még  lehet   beszélni,   hogy   most   nincs  normális   hely   Pécsett.   Talán   a  

tetszhet,   mert   jóban   vagyunk   a  tulajékkal,   a   pultosokkal,   közel  van,   barátságos   a   hely.  Mondjuk  nem   olyan,   amilyet   teljesen  ideálisnak  tartok,  de  ott  csináltak  már   jó   bulikat.   Meg   egy   jól  sikerült  Zsolnay-­‐s  buli  után,  azzal  még  számolunk  azért,  csak  ehhez  az   kell,   hogy   az   emberek   oda  kimenjenek.   Mert   Pécsett   a  távolságok   furcsán   értelme-­‐  

olyan,   mintha   a   világvégére  kellene   elmenni.   Holott   Lon-­‐  donban   órákat   utaztam   egy  buliért   és   nem   egyedül,   hanem  több  százan.  

Sirmo:  Ja,  itt  elkényelmesedtek.  

Elegánskutya:   Meg   lesz   egy  annyi  változás  még,  hogy  újranyit  ugye   az   Uránia,   ez   nem   tudom  még,   hogy   nekünk   mit   fog  jelenteni,  de  van  egy   ilyen   is.  Én  

az   új   Zsolnay   Negyedre   biza-­‐  

ha  lehet  bringázni,  az  egy  fasza,  új  

nak.  A  ZION-­‐nal  meg  az  van,  hogy  az  tényleg  nagyon  messze  van.  Az  még   nekem   is,   pedig   én   azért  mozgolódom.  

Maja:  És  akkor  menjünk  még  egy  

Péló:Hogy   meddig   akarjuk   még  csinálni?  

Sirmo:  Keddig.

Péló:  Keddig  mindenképpen,  az-­‐  tán  meglátjuk.  

Elegánskutya:  Én  addig  akarom  

És   nagyon   örülnék,   ha   lenne  Pécsen  egy  újabb  bázis.

Sirmo:

hálószoba zene

Kevéssel      év      vége      után      járunk,  ilyenkor   egy   valamirevaló  zenerajongó   mindig   összegez,  listákat   néz,   listákat   ír,  mi   volt   a  legjobb,  a  legnagyobb  csalódás,  a  legjobb   koncert,   mi   volt   a  legnagyobb  durranás.  Mivel  én  is  egy   ilyen   zenerajongó   vagyok  ezért  én  sem  teszek  másképp,  és  bár  a  szigorúan  sorrendbe  állított  top   10   (20,   50,   100)   listáknak  nem   vagyok   nagy   barátja   az  mindig   is  érdekelt,   és  most   is  ez  foglalkoztat   leginkább,   hogy  

zenében.   Persze   ez   sem   sokkal  

mint   kiválasztani   adott   számú  

mint  a  másik.  Ebben  az  esetben  is  ott  az  a  probléma,  hogy  rengeteg  új   szcéna,  új   irányzat   születik  és  megszállott   zenebuzi   legyen   a  

információt   szerzett   az   elmúlt  egy   évben.   Szóval   tényleg   nem  marad   más,   mint   levetni   a   min-­‐  dentudás   maszkját   és   abban   az  apró  körben  keresgélni,  amit  volt  módunk   rendesen(?)   belátni,  idén   pedig   hatalmas   szeren-­‐  

csénkre  nem  is  kell  messzire  néz-­‐  ni,   mert   épp   itthon   bontakozott    ki  egy  (ha  nem  is  hatalmas  nem-­‐  zetközi   visszhangot   kiváltó,   de)  izgalmas,   szimpatikus,   nagyon  

színtér,   ami   ha   jobban   megnéz-­‐  zük   igazából   nem   is   olyan  

féleségében   rejlik   legnagyobb  ereje.   Lehet,   hogy   sokaknak   el-­‐  csépelt  már,  de  most  akkor  is  egy  kicsit   a  magyar  hálószobapopról  lesz  szó.  

Nem   nagyon   szeretnék   most  

azzal   foglalkozni,   honnan   is   jött  ez   az   egész,   és   végigvenni,   ho-­‐  gyan   lett   aztán   akkora,   hogy,   ha  nem   is   mindenhonnan,   de   azért  

át  az  index  videóig)  ez  folyjon.  Én  is   írtam   róla,   nem   is   egyszer,   de  mivel  ez  legutóbb  már  több,  mint  három   hónapja   volt   és   ez   2011-­‐  ben  már  egy  örökkévalóság,  gon-­‐  doltam  megnézem,  hogy  azóta  mi  történt   egy-­‐két   személyes   ked-­‐  vencemmel   és   magával   a   szín-­‐  térrel.

A   legfontosabb,   hogy   most   már  

hogy  ezeket  a  felvételeket,   leszá-­‐  

maximum  annyi  köti  össze,  hogy  mindannyian   lelkes   és   nagyon  

mesebb   értelmében.   A   szeptem-­‐  berben   kijött   harmadik   ilyen  válogatás   (de   már   igazából   az  

mutatta,   hogy   a   kezdeti   össze-­‐  tartozást,   azt,   hogy   többen   egy-­‐  

retségben   csinálták   a   dalokat,  háttérbe   szorította   az   a   tény,  

írt   számok.   Ezzel   együtt   pedig  

egymástól.  

Zombie  Girlfriend  például  egyér-­‐  

köze  van  és   lesz  a  klasszikusabb  

hoz,  mint  a  szörfgitáros,  noise-­‐os  pophoz,   és   az   azóta   a   netre  felkerült   új   lemez   is   ezen   a  vonalon   halad   tovább,   nem   is  beszélve   arról,   hogy   a   zene-­‐  karban  simán  benne  van,  hogy  az  

egyike,   akiknek   tényleg   nagyon  

Nohopekids-­‐Zoli  azóta  is  az  egyik  leginkább   hiperaktívabb   és   leg-­‐  

karöltve   a   Route   8  mögött  meg-­‐  búvó,   szintimámorban   utazó   ha-­‐  verjával,  Szilveszterrel,  akivel  kö-­‐  zösen  több  EP-­‐t   is  kidobtak  már,  de  mindenféle   tervezést   elvetve,  

van.  Mindegyik  megjelenés   igazi  adrenalinbomba   és   nagyon  örömteli,   hogy   továbbra   is   a  legautentikusabb   hozzáállással  

A   Sad   Kolibries   szintén   nagy  kedvencem.   A   tipikus   amerikai,  

zenekar   már   a   nagy   szobafor-­‐  

mostanában   indult   be   nekik  

fellépésük,   amit   nagy   várakozás  

hangzással,   imádnivaló,   szívhez  

lehetnek   megvetni   maguknak   a  hazai   koncertpalettán,   -­‐   ami  valljuk   be   -­‐   rá   is   férne   a   túl-­‐  ságosan  egysíkú  kínálatra.

Möbel   Márk   azóta   létrehozott  barátjával   egy   másik   formációt  Maashaven  néven,   ami  az   idén  a  The  Weekend  nyomdokain  halad-­‐  va  az  új  R&B-­‐s  hullámot  lovagolja  

kessel  ellentétben  teljesen  lecsu-­‐  paszított,   minimalista   producer-­‐  kedéssel.  

morningdeer  Kriszta  (nem  vélet-­‐  

nika  is),  aki  az  artofarto-­‐val  nem  

csak  az  év  egyik   legjobb  magyar  (kis)lemezét   jelentette   meg,  hanem   bebizonyította,   hogy   a  

zajos   „keményebb”   popzenében  is   nagyon   otthon   van.   A   sor-­‐  

feldolgozást   mindenkinek   aján-­‐  lom,  aki  kíváncsi  rá,  hogyan  lehet  érdekessé   tenni   egy   alapjaiban  nagyon   hatásos,   de   pofonegy-­‐  

A   végén   pedig   muszáj   megemlí-­‐  

ennek   a   színtérnek,   hogy   igazá-­‐  

töltötte  az  internetre,  és  az  akkor  

etkeztettek   volna   arra,   hogy   az  idei   év   vége   felé   zenekari   kísé-­‐  

szobából  már  csak  nevében  idézi  a  hálószobapopot,   valójában  egy  vérbeli   singer-­‐songwriter   lemez,  

Ez   tényleg   csak   pár,   személyes  kedvencem,   de   ezen   kívül   még  (az   elmúlt   pár   év   felhozatalához  képest   mindenképpen)   rengeteg  nagyon  szimpatikus,  és  nem  elég  egyszer   elmondani,   nagyon   te-­‐  

hogy   a   dalaikat   érdemes   feltöl-­‐  teni   az   internetre,   elküldeni   a  Lang   Ádám   által   szerkesztett  

és   így   örömet   okozni   nem   csak  saját  maguknak,  de  bárkinek,  aki  éppen   arra   jár   és   meghallgatja  azokat.

szöveg:  Csada  Gergely,illusztráció:  Varga  Bettina

Kevéssel      év      vége      után      járunk,  ilyenkor   egy   valamirevaló  zenerajongó   mindig   összegez,  listákat   néz,   listákat   ír,  mi   volt   a  legjobb,  a  legnagyobb  csalódás,  a  legjobb   koncert,   mi   volt   a  legnagyobb  durranás.  Mivel  én  is  egy   ilyen   zenerajongó   vagyok  ezért  én  sem  teszek  másképp,  és  bár  a  szigorúan  sorrendbe  állított  top   10   (20,   50,   100)   listáknak  nem   vagyok   nagy   barátja   az  mindig   is  érdekelt,   és  most   is  ez  foglalkoztat   leginkább,   hogy  

zenében.   Persze   ez   sem   sokkal  

mint   kiválasztani   adott   számú  

mint  a  másik.  Ebben  az  esetben  is  ott  az  a  probléma,  hogy  rengeteg  új   szcéna,  új   irányzat   születik  és  megszállott   zenebuzi   legyen   a  

információt   szerzett   az   elmúlt  egy   évben.   Szóval   tényleg   nem  marad   más,   mint   levetni   a   min-­‐  dentudás   maszkját   és   abban   az  apró  körben  keresgélni,  amit  volt  módunk   rendesen(?)   belátni,  idén   pedig   hatalmas   szeren-­‐  

csénkre  nem  is  kell  messzire  néz-­‐  ni,   mert   épp   itthon   bontakozott    ki  egy  (ha  nem  is  hatalmas  nem-­‐  zetközi   visszhangot   kiváltó,   de)  izgalmas,   szimpatikus,   nagyon  

színtér,   ami   ha   jobban   megnéz-­‐  zük   igazából   nem   is   olyan  

féleségében   rejlik   legnagyobb  ereje.   Lehet,   hogy   sokaknak   el-­‐  csépelt  már,  de  most  akkor  is  egy  kicsit   a  magyar  hálószobapopról  lesz  szó.  

Nem   nagyon   szeretnék   most  

azzal   foglalkozni,   honnan   is   jött  ez   az   egész,   és   végigvenni,   ho-­‐  gyan   lett   aztán   akkora,   hogy,   ha  nem   is   mindenhonnan,   de   azért  

át  az  index  videóig)  ez  folyjon.  Én  is   írtam   róla,   nem   is   egyszer,   de  mivel  ez  legutóbb  már  több,  mint  három   hónapja   volt   és   ez   2011-­‐  ben  már  egy  örökkévalóság,  gon-­‐  doltam  megnézem,  hogy  azóta  mi  történt   egy-­‐két   személyes   ked-­‐  vencemmel   és   magával   a   szín-­‐  térrel.

A   legfontosabb,   hogy   most   már  

hogy  ezeket  a  felvételeket,   leszá-­‐  

maximum  annyi  köti  össze,  hogy  mindannyian   lelkes   és   nagyon  

mesebb   értelmében.   A   szeptem-­‐  berben   kijött   harmadik   ilyen  válogatás   (de   már   igazából   az  

mutatta,   hogy   a   kezdeti   össze-­‐  tartozást,   azt,   hogy   többen   egy-­‐  

retségben   csinálták   a   dalokat,  háttérbe   szorította   az   a   tény,  

írt   számok.   Ezzel   együtt   pedig  

egymástól.  

Zombie  Girlfriend  például  egyér-­‐  

köze  van  és   lesz  a  klasszikusabb  

hoz,  mint  a  szörfgitáros,  noise-­‐os  pophoz,   és   az   azóta   a   netre  felkerült   új   lemez   is   ezen   a  vonalon   halad   tovább,   nem   is  beszélve   arról,   hogy   a   zene-­‐  karban  simán  benne  van,  hogy  az  

egyike,   akiknek   tényleg   nagyon  

Nohopekids-­‐Zoli  azóta  is  az  egyik  leginkább   hiperaktívabb   és   leg-­‐  

karöltve   a   Route   8  mögött  meg-­‐  búvó,   szintimámorban   utazó   ha-­‐  verjával,  Szilveszterrel,  akivel  kö-­‐  zösen  több  EP-­‐t   is  kidobtak  már,  de  mindenféle   tervezést   elvetve,  

van.  Mindegyik  megjelenés   igazi  adrenalinbomba   és   nagyon  örömteli,   hogy   továbbra   is   a  legautentikusabb   hozzáállással  

A   Sad   Kolibries   szintén   nagy  kedvencem.   A   tipikus   amerikai,  

zenekar   már   a   nagy   szobafor-­‐  

mostanában   indult   be   nekik  

fellépésük,   amit   nagy   várakozás  

hangzással,   imádnivaló,   szívhez  

lehetnek   megvetni   maguknak   a  hazai   koncertpalettán,   -­‐   ami  valljuk   be   -­‐   rá   is   férne   a   túl-­‐  ságosan  egysíkú  kínálatra.

Möbel   Márk   azóta   létrehozott  barátjával   egy   másik   formációt  Maashaven  néven,   ami  az   idén  a  The  Weekend  nyomdokain  halad-­‐  va  az  új  R&B-­‐s  hullámot  lovagolja  

kessel  ellentétben  teljesen  lecsu-­‐  paszított,   minimalista   producer-­‐  kedéssel.  

morningdeer  Kriszta  (nem  vélet-­‐  

nika  is),  aki  az  artofarto-­‐val  nem  

csak  az  év  egyik   legjobb  magyar  (kis)lemezét   jelentette   meg,  hanem   bebizonyította,   hogy   a  

zajos   „keményebb”   popzenében  is   nagyon   otthon   van.   A   sor-­‐  

feldolgozást   mindenkinek   aján-­‐  lom,  aki  kíváncsi  rá,  hogyan  lehet  érdekessé   tenni   egy   alapjaiban  nagyon   hatásos,   de   pofonegy-­‐  

A   végén   pedig   muszáj   megemlí-­‐  

ennek   a   színtérnek,   hogy   igazá-­‐  

töltötte  az  internetre,  és  az  akkor  

etkeztettek   volna   arra,   hogy   az  idei   év   vége   felé   zenekari   kísé-­‐  

szobából  már  csak  nevében  idézi  a  hálószobapopot,   valójában  egy  vérbeli   singer-­‐songwriter   lemez,  

Ez   tényleg   csak   pár,   személyes  kedvencem,   de   ezen   kívül   még  (az   elmúlt   pár   év   felhozatalához  képest   mindenképpen)   rengeteg  nagyon  szimpatikus,  és  nem  elég  egyszer   elmondani,   nagyon   te-­‐  

hogy   a   dalaikat   érdemes   feltöl-­‐  teni   az   internetre,   elküldeni   a  Lang   Ádám   által   szerkesztett  

és   így   örömet   okozni   nem   csak  saját  maguknak,  de  bárkinek,  aki  éppen   arra   jár   és   meghallgatja  azokat.

szöveg:  Csada  Gergely,illusztráció:  Varga  Bettina

Zsobrák  Nóri

A némafilmes          szöveg:  Kiss  Ágnes

  Ma  már  színes,  háromdés,  hangos,  hosszú  –  méghosszabb  –  többrészes,   híresszínészes,  drága.   De   valamikor   régen   csak  fekete-­‐fehér  volt  és  néma.  Mégis  szerették.   Mert   új   volt,   más,  megmozdult   a   kép,   majdnem  lezakatolt   a   vonat   a   vászonról.  Lehetett  félni,  no  meg  álmodozni.  

vásári   komédia.   Aztán   rájöttek  valamire,…hogy   mesélni   lehet  vele.   A   képek   beszéltek,   úgy,  ahogyan   korábban   sem   a  könyvek,  sem  a  festmények  nem  voltak   képesek.   Persze   nem   volt  elég,  kellett  a  hang  és  a  szín  is.  De  ez   nem   is   baj.   Ma   már  

némán   tátognak.   Michel  

teljesen   néma,   fekete-­‐fehér…és  

  Az   idei   Oscar-­‐díj   egyik  legnagyobb   várományosa   az   a  francia   alkotás,   mely   eddig  

nyert:   az   ausztráloknál,   a  

Megnyerte   az   amerikaiak   szinte  

fesztiválját.   De   mégis   miért  

végére  röpít  minket,  pont  abba  a  

szempontjából   –   vízválasztó  

igazán   híressé   vált   színész  karrierjének  vége,  és  egy  egészen  új   korszak   kezdete.   Mintha  

Stroheimot   látnánk   a   vásznon,  

mind   a   színészek,   mind   a  

azonosulni   az   új   elvárásokkal.   A  

minden  lényeges  elem  a  képeken  volt.   Úgy   kellett   elmesélnie   a  színészeknek   a   történetet,   mint  

és  viccesnek  az  akkori  színészek  

játéka,   mimikája,   mozgása.   A  feliratok   csak   körvonalazták   a  történetet  és  csak  a  legfontosabb  mozzanatokat   magyarázták.   A  zene  és  a  képek  játéka  adta  magát  

a   középpontba,   az,   amit   a  

látvány   mindinkább   háttérbe  szorult  a  sztori  javára.  Új  színészi  tehetségek   kellettek,   újfajta  rendezés.  

Valentin)   a   varieték   világából  induló   színész,   aki   igazi  

statisztaként   kezdi   pályafutását.  

egészen   a   zárásig   elhúzza.  

elveszít,   ezzel   párhuzamosan  emelkedik   fel   Poppy,   s   maga   a  

olyannyira,   hogy   az   általa  

következik   be,   szinte   pár   hónap  

senkije,   s   mikor   már   teljesen  összeomlik   élete,   és   úgy   dönt,  kiszáll,   Poppy   lesz   az,   aki  

vígjáték   és   drámai   elemek  könnyedén  szövik  át  a  történetet.  

mert  máshogy  nem  lehet   túlélni.  Mégsem  ez  történik.

ezzel   a   világgal.   Amikor   azt  álmodja,   hogy   hirtelen   minden  

trauma   számára   átalakulni   és  idomulni   egy   olyan   helyzethez,  

valóban   néma,   s   azt   feltételezi,  

némák   voltak   az   emberek.  Valahol  a  sarokban  ujjong  Freud  és   Sartre,   de   most   ne   adjunk  nekik  teret.  

egy   olyan   technikai   forradalmat,  

melyhez   szintén   nem   kell   a  

steppelni   kezdenek,   megmentve  

Igazi   kincs   azok   számára,   akik  

csodálatos  utazás  a  kezdetekhez,  

ma   már   csak   olvashatunk.   De  rengeteg   aktuális   kérdéssel   és  problémával   is   foglalkozik  közvetetten.   A   ma   embere   nem  találkozik   mással,   mint   a  folytonos   forradalmakkal,  melyek   naponta   átírják  hétköznapjait.

hasznos   felhasználó   módjára  alkalmazkodjon   az   új  elvárásokhoz,  minél  gyorsabban.  

áldozatokká   válunk,   hanem  

nem   mindig   engednek   saját  igazukból.   Nem   tömegcikké,  átlagemberré,   akiket   szinte  futószalagon   gyártanak.   A  

mindig  aktuális   kérdés.  Az  adott  hatalom:   legyen   szó   az   elnyomó  diktatúráról,   a   demokrácia  fényes   napjairól,   vagy   éppen   a  technikai   forradalmakról  

általában   elnyomni   kívánta   a  

mindig   radikálisan  meghatározott   és   a   hatalommal  

sem   vélekedik   másképpen.   Ha  

találhatunk   olyan  megoldásokat,  melyekkel   apránként,   de  kijátszhatjuk  a  rendszert.  

versenyt   az   újdonságokkal,  haladjunk  a  korral.  Na  igen,  de  mi  történik   akkor,   ha   a   múlt  leleményes  és  könnyed  humorral  

hogy   nem   történik   tragédia,   ha  nem   loholunk   mi   is   a   többiek  után.

http://www.!lmsite.hu

A némafilmes          szöveg:  Kiss  Ágnes

  Ma  már  színes,  háromdés,  hangos,  hosszú  –  méghosszabb  –  többrészes,   híresszínészes,  drága.   De   valamikor   régen   csak  fekete-­‐fehér  volt  és  néma.  Mégis  szerették.   Mert   új   volt,   más,  megmozdult   a   kép,   majdnem  lezakatolt   a   vonat   a   vászonról.  Lehetett  félni,  no  meg  álmodozni.  

vásári   komédia.   Aztán   rájöttek  valamire,…hogy   mesélni   lehet  vele.   A   képek   beszéltek,   úgy,  ahogyan   korábban   sem   a  könyvek,  sem  a  festmények  nem  voltak   képesek.   Persze   nem   volt  elég,  kellett  a  hang  és  a  szín  is.  De  ez   nem   is   baj.   Ma   már  

némán   tátognak.   Michel  

teljesen   néma,   fekete-­‐fehér…és  

  Az   idei   Oscar-­‐díj   egyik  legnagyobb   várományosa   az   a  francia   alkotás,   mely   eddig  

nyert:   az   ausztráloknál,   a  

Megnyerte   az   amerikaiak   szinte  

fesztiválját.   De   mégis   miért  

végére  röpít  minket,  pont  abba  a  

szempontjából   –   vízválasztó  

igazán   híressé   vált   színész  karrierjének  vége,  és  egy  egészen  új   korszak   kezdete.   Mintha  

Stroheimot   látnánk   a   vásznon,  

mind   a   színészek,   mind   a  

azonosulni   az   új   elvárásokkal.   A  

minden  lényeges  elem  a  képeken  volt.   Úgy   kellett   elmesélnie   a  színészeknek   a   történetet,   mint  

és  viccesnek  az  akkori  színészek  

játéka,   mimikája,   mozgása.   A  feliratok   csak   körvonalazták   a  történetet  és  csak  a  legfontosabb  mozzanatokat   magyarázták.   A  zene  és  a  képek  játéka  adta  magát  

a   középpontba,   az,   amit   a  

látvány   mindinkább   háttérbe  szorult  a  sztori  javára.  Új  színészi  tehetségek   kellettek,   újfajta  rendezés.  

Valentin)   a   varieték   világából  induló   színész,   aki   igazi  

statisztaként   kezdi   pályafutását.  

egészen   a   zárásig   elhúzza.  

elveszít,   ezzel   párhuzamosan  emelkedik   fel   Poppy,   s   maga   a  

olyannyira,   hogy   az   általa  

következik   be,   szinte   pár   hónap  

senkije,   s   mikor   már   teljesen  összeomlik   élete,   és   úgy   dönt,  kiszáll,   Poppy   lesz   az,   aki  

vígjáték   és   drámai   elemek  könnyedén  szövik  át  a  történetet.  

mert  máshogy  nem  lehet   túlélni.  Mégsem  ez  történik.

ezzel   a   világgal.   Amikor   azt  álmodja,   hogy   hirtelen   minden  

trauma   számára   átalakulni   és  idomulni   egy   olyan   helyzethez,  

valóban   néma,   s   azt   feltételezi,  

némák   voltak   az   emberek.  Valahol  a  sarokban  ujjong  Freud  és   Sartre,   de   most   ne   adjunk  nekik  teret.  

egy   olyan   technikai   forradalmat,  

melyhez   szintén   nem   kell   a  

steppelni   kezdenek,   megmentve  

Igazi   kincs   azok   számára,   akik  

csodálatos  utazás  a  kezdetekhez,  

ma   már   csak   olvashatunk.   De  rengeteg   aktuális   kérdéssel   és  problémával   is   foglalkozik  közvetetten.   A   ma   embere   nem  találkozik   mással,   mint   a  folytonos   forradalmakkal,  melyek   naponta   átírják  hétköznapjait.

hasznos   felhasználó   módjára  alkalmazkodjon   az   új  elvárásokhoz,  minél  gyorsabban.  

áldozatokká   válunk,   hanem  

nem   mindig   engednek   saját  igazukból.   Nem   tömegcikké,  átlagemberré,   akiket   szinte  futószalagon   gyártanak.   A  

mindig  aktuális   kérdés.  Az  adott  hatalom:   legyen   szó   az   elnyomó  diktatúráról,   a   demokrácia  fényes   napjairól,   vagy   éppen   a  technikai   forradalmakról  

általában   elnyomni   kívánta   a  

mindig   radikálisan  meghatározott   és   a   hatalommal  

sem   vélekedik   másképpen.   Ha  

találhatunk   olyan  megoldásokat,  melyekkel   apránként,   de  kijátszhatjuk  a  rendszert.  

versenyt   az   újdonságokkal,  haladjunk  a  korral.  Na  igen,  de  mi  történik   akkor,   ha   a   múlt  leleményes  és  könnyed  humorral  

hogy   nem   történik   tragédia,   ha  nem   loholunk   mi   is   a   többiek  után.

http://www.mon.hu/the-artist-utazas-a- !lmezes-öskoraba

A   FAUN   Project   egyedi  

ni   a   FAUN   Project   tagjait:  

Mi  a  FAUN  Project  története,  hogy   jött   nektek   a   long-­‐  board?  

L:

Zs:

G:

L:

Zs:

G:

Longboard

?L:

Zs: G:

Kedvenc  helyek…

Zs:

L:

G:

A   FAUN   Project   egyedi  

ni   a   FAUN   Project   tagjait:  

Mi  a  FAUN  Project  története,  hogy   jött   nektek   a   long-­‐  board?  

L:

Zs:

G:

L:

Zs:

G:

Longboard

?L:

Zs: G:

Kedvenc  helyek…

Zs:

L:

G:

A   FAUN   Project   egyedi  

ni   a   FAUN   Project   tagjait:  

Mi  a  FAUN  Project  története,  hogy   jött   nektek   a   long-­‐  board?  

L:

Zs:

G:

L:

Zs:

G:

?L:

Zs: G:

Kedvenc  helyek…

Zs:

L:

G:

A   FAUN   Project   egyedi  

ni   a   FAUN   Project   tagjait:  

Mi  a  FAUN  Project  története,  hogy   jött   nektek   a   long-­‐  board?  

L:

Zs:

G:

L:

Zs:

G:

?L:

Zs: G:

Kedvenc  helyek…

Zs:

L:

G:

A   FAUN   Project   egyedi  

ni   a   FAUN   Project   tagjait:  

Mi  a  FAUN  Project  története,  hogy   jött   nektek   a   long-­‐  board?  

L:

Zs:

G:

L:

Zs:

G:

?L:

Zs: G:

Kedvenc  helyek…

Zs:

L:

G:

közösség és

IRODA (coworking)          szöveg:Juhász  Judit,  

Amikor   belépünk   egy   kávézóba,  gyakran   találkozunk   azzal   a  látvánnyal,  hogy  több  asztalnál  is  

talnak   lakóhelyeinket,   hiszen   a  munkavégzés   folyamata   mára  már   nem   feltétlen   van   helyhez  kötve:  sok  esetben  egy  laptop  és  

közösségi   munkatérrel,   amely   a  

Megváltozott      munkavégzési    folyamatok

A  mai  korban,  ahol  a  mobilitás  a  

környezetek   biztosítása.   A

zárt   tér,   az   efféle   folyamatok  megváltozott       környezetet    

szó   klasszikus   értelmében   vett  

olyan   munkatérre,   amely   a  

elvégzéséhez   szükségesek.  

Mi  az  a    közösségi  munka-­‐    végzés?

olyan   közösséget,   ahol   olyan  

olyan   közösséget,   ahol   a   mobil  

(közösségi   munkavégzés)   nevet  

munkastílus,   amely   egymástól  független   tevékenységeknek  biztosít   teret,   és   ahol   a   közös  munkából   származó   szinergiák  

átláthatóság   fogalmai   a  leginkább   helytállóak.

Mi  az  a  közösségi  munkatér?

Azáltal,   hogy   a   munkavégzés  

gyakran   választanak   átmenetei  munkahelyet   (pl.   kávézó)  

biztosítanak   –   viszont   ezeken   a  helyeken   a   munkaközösség  

született   meg   a   közösségi  

a   közösségi   munkavégzéshez.            A   közösségi  munkatér   tehát   egy  olyan   tér,   amely   ötvözi   az  otthoni,   kávézókban,   valamint  

matok   környezeti   körülményeit,  

tokhoz,   tehát   a                                        

Miért   érdemes   használni   a  

közösségi   munkatereket?

A   munkakörnyezeteknek   és   ez  által  a  közösségi  munkatereknek  azért  van  fontos  szerepe,  mert  az  emberek   az   otthonuk   után   a  

nagy   részét.   A   közösségi  

munkakörnyezetnek   vannak  

méretei   (határok,   méret,  

zetek   tehát   pozitív   hatással  

ségeknek   biztosít   helyszínt,  

’This      ain’t      no          disco,            it’s  where  we  work’  

lemben   vett   munkahely   és   az  otthonban  kialakított  munkahely  

biztosít   a   felhasználók   számára.  

közösség és

IRODA (coworking)          szöveg:Juhász  Judit,  

Amikor   belépünk   egy   kávézóba,  gyakran   találkozunk   azzal   a  látvánnyal,  hogy  több  asztalnál  is  

talnak   lakóhelyeinket,   hiszen   a  munkavégzés   folyamata   mára  már   nem   feltétlen   van   helyhez  kötve:  sok  esetben  egy  laptop  és  

közösségi   munkatérrel,   amely   a  

Megváltozott      munkavégzési    folyamatok

A  mai  korban,  ahol  a  mobilitás  a  

környezetek   biztosítása.   A

zárt   tér,   az   efféle   folyamatok  megváltozott       környezetet    

szó   klasszikus   értelmében   vett  

olyan   munkatérre,   amely   a  

elvégzéséhez   szükségesek.  

Mi  az  a    közösségi  munka-­‐    végzés?

olyan   közösséget,   ahol   olyan  

olyan   közösséget,   ahol   a   mobil  

(közösségi   munkavégzés)   nevet  

munkastílus,   amely   egymástól  független   tevékenységeknek  biztosít   teret,   és   ahol   a   közös  munkából   származó   szinergiák  

átláthatóság   fogalmai   a  leginkább   helytállóak.

Mi  az  a  közösségi  munkatér?

Azáltal,   hogy   a   munkavégzés  

gyakran   választanak   átmenetei  munkahelyet   (pl.   kávézó)  

biztosítanak   –   viszont   ezeken   a  helyeken   a   munkaközösség  

született   meg   a   közösségi  

a   közösségi   munkavégzéshez.            A   közösségi  munkatér   tehát   egy  olyan   tér,   amely   ötvözi   az  otthoni,   kávézókban,   valamint  

matok   környezeti   körülményeit,  

tokhoz,   tehát   a                                        

Miért   érdemes   használni   a  

közösségi   munkatereket?

A   munkakörnyezeteknek   és   ez  által  a  közösségi  munkatereknek  azért  van  fontos  szerepe,  mert  az  emberek   az   otthonuk   után   a  

nagy   részét.   A   közösségi  

munkakörnyezetnek   vannak  

méretei   (határok,   méret,  

zetek   tehát   pozitív   hatással  

ségeknek   biztosít   helyszínt,  

’This      ain’t      no          disco,            it’s  where  we  work’  

lemben   vett   munkahely   és   az  otthonban  kialakított  munkahely  

biztosít   a   felhasználók   számára.  

Radulescu  Andrei

PortfolioPoints  és  milyen  céllal  

indult  a  kezdeményezés?

Ki   áll   az   egész   hátterében?   Te  

egyedül   vagy   a   Suppré-­‐  

Neopaint?

Honnan  a  név,  mit  takar?

Pécs   mellett   terveztek   más  

vidéki   várost   is   bevonni   a  

Ez   már   a   8.   PP   lesz.   Mi   a  

tapasztalatod,   egyre   több  

ember  megy   el   a   kiállításokra,  

vagy  épp  hogy  kevesebb?

Ha   jól   tudom   terveztek   most  

egy   nagy   közös   kiállítást  

korábbi   PP-­‐s   kiállítókkal?  

 És  végül,  mit  gondolsz,  meddig  

lehet   egy   ilyen   sorozatot  

csinálni   úgy,   hogy  mindig   újat  

a  zenei  programok  terén.

szöveg:  Hegyi  Maja

PortfolioPoints  és  milyen  céllal  

indult  a  kezdeményezés?

Ki   áll   az   egész   hátterében?   Te  

egyedül   vagy   a   Suppré-­‐  

Neopaint?

Honnan  a  név,  mit  takar?

Pécs   mellett   terveztek   más  

vidéki   várost   is   bevonni   a  

Ez   már   a   8.   PP   lesz.   Mi   a  

tapasztalatod,   egyre   több  

ember  megy   el   a   kiállításokra,  

vagy  épp  hogy  kevesebb?

Ha   jól   tudom   terveztek   most  

egy   nagy   közös   kiállítást  

korábbi   PP-­‐s   kiállítókkal?  

 És  végül,  mit  gondolsz,  meddig  

lehet   egy   ilyen   sorozatot  

csinálni   úgy,   hogy  mindig   újat  

a  zenei  programok  terén.

szöveg:  Hegyi  Maja

Amerikából jöttem

Minnesota,   Florida,   New   York.    

Igen,   nekem   is   ugyanaz   jutott  

eszembe  akkor,  ami  most  neked:  

a  minnesotai  farmok,  a  tízezer  tó,  

Miami   Beach,   a   napfény   és   Will  

Smith,   a   New   York-­‐i   pezsgés,   a  

persze  a  hamburger.    Akkor  elme-­‐

sélem,   hogyan   éltem   meg   majd-­‐

nem   4   hónapot   az   államokban.  

Több   mint   200   napot   vártam,  

doboz   nyugtató   a   táskámban,  

hogy   túléljem   az   izgalmakat,   de  

amikor  megláttam  a   járatszámot  

voltam.    Több  mint  12  óra  repü-­‐

lés,  2  átszállás,  rohanás,  csomag-­‐

ra   várakozás   és  megérkeztünk   a  

Minneapolis/Saint   Paul   nemzet-­‐

jéghideg   és   tornádóriadó.     Eden  

Prairie   városban   éltem   és   egy  

nyári  táborban  dolgoztunk,  innen  

származik  Prince,  a  Sziget  Feszti-­‐

vál  benne  is  volt  a  helyi  lapokban.  

Legnagyobb   meglepetésemre   az  

emberek   tudták,   hogy   Budapest  

az  nem  Bukarest   és   nem  éhesek  

vagyunk,   hanem   Magyarország-­‐

-­‐

A   hiányos   tömegközlekedés  

ellenére   sok   helyre   eljutottunk,  

például  egy  amerikai  templomba,  

ami   inkább   konferenciaközpont-­‐

ra  hasonlított  és  egy  emelvényen  

nyomkodtak  a  víz  alá.  Kicsit  kelle-­‐

metlenül   éreztem   magam,   én  

valami  olyat  vártam,  mint  amit  a  

Sister   Act   bemutat,   de   nagyon  

bacon-­‐el.   Nem,   egyáltalán   nem  

gusztustalan,  pár  hét  alatt  hozzá-­‐

szokik  az  ember.  A  juharszirupos  

palacsinta  mellett   simán   elmegy  

a  hús  és  a  chips  is,  egy  tányéron.  

Amikor   ketchup-­‐ot   tettünk   a  

pizzára,   csak   ennyit   jegyeztek  

meg   halkan:   „You   are   so  

hungarian”.   A   mogyoróvajas-­‐lek-­‐

város   szendvics,   vagyis   a   PBJ,  

szintén   mindennapos   eledel,   én  

imádtam.   Azzal   viszont   nem  

tudtam  megbékélni,  hogy  minden  

étkezéshez  tejet  isznak.  Ami  mel-­‐

lesleg   szerintem   tehenet   nem  

látott.     Sajnos   fogalmuk  sincs  mi  

az   a   kovászos   uborka,   csemege-­‐

uborka  vagy  bármilyen   savanyú-­‐

ság.   Nincs   mélytányér,   a   paradi-­‐

csomlevest  müzlis  tálban  szolgál-­‐

tuk   fel.     Ezért   megszerveztünk  

egy   „hungarian   night”-­‐ot,   lecsó-­‐

val,   palacsintával   és   gulyásleves-­‐

annyit,  hogy  a  vegetáriánus  gyer-­‐

vissza   a  marhahúsos   gulyásleve-­‐

sért.   Visszatérve   a   látnivalókra,  

ha   Minneapolisban   jártok,   min-­‐

denképpen  menjetek  el  a  Stella’s  

-­‐

-­‐

raszra   pedig   felejthetetlen  

látvány   tárul  elénk,  a  kivilágított  

város   felett   isteni   koktélokat  

ihatsz   egy   ízlésesen   kialakított  

teraszon,   ahol   a   lampionok   han-­‐

hazafelé   úgy   bámultam   ki   az  

ablakon,  mint   egy   kisgyerek,   aki  

helyen.  Rengeteg  ember  az  utcá-­‐

kon,  az  éjjeli  gyorséttermeknél  a  

megfáradt   bulizók   lapátolják   a  

hasábburgonyát,   a   bárok   bejára-­‐

náluk  maradt   popcornt   dobálják  

egymásra.   Egy   jó   tanács,   hiába  

vagy  22,  vidd  magaddal  a  szemé-­‐

lyidet,   mert   sehova   nem   fognak  

beengedni,   de   még   sört   sem  

kapsz  a  sarki  kocsmában.  Ezután  

látogass   el   a   Cheseecake  

-­‐

mabb  sajttortáit  készítik,  illetve  a  

legjobb   pizzázó   a   Punch  

Neopolitan.   Az   étterem   közepén  

található   hatalmas   kemencében  

garantálják,   hogy   8   perc   alatt  

-­‐

maggal,   ami   fenséges   a  

mozzarellás  pizza  mellé.    A  kuli-­‐

célpont,  az  üzletek.  Az  American  

Desigual,  a  Forever  21,  az  Ameri-­‐

mind   olyan   bolt,   ahová   muszáj  

betérned   és   imádni   fogod,   a  

itthon   is   nagy   turkáló   rajongó  

vagyok,   de   amikor   kifogsz   egy   5  

dolláros   Abercrombie   &   Fitch  

farmer   rövidnadrágot,   akkor  

igazán  boldog  vagy.  

városra,  amit  mindenképpen  meg  

kell  említeni  az  a  Minnesota  State  

Fair.     Augusztusban   van   12   nap,  

állatokról   szól.   Hatalmas   terüle-­‐

ten   tudsz   körbejárni,   betérhetsz  

istállókba   ahol   megnézheted,  

hogy   születik   egy   borjú,   felül-­‐

-­‐

ra,   elmehetsz   a   Train   illetve   a  

Maroon   5   koncertre   is,   vagy  

ehetsz   egy   forró   vajba   mártott  

-­‐

tasz,   Minnesota   a   legbarátságo-­‐

sabb  és  legnyugodtabb  hely,  ahol  

valaha   voltam.   Na,   jó,   túl   sok   a  

szúnyog  és  nagyokat  csípnek.  

Minnesotát   elhagytuk   szeptem-­‐

-­‐

miba  vitt.  Már  az  utasok  összeté-­‐

telén  éreztem  a  pezsgést,  többen  

beszéltek   spanyolul,   mint   ango-­‐

volt,   úgyhogy   zenéz   hallgattam:  

„I’m  in  Miami  bitch”.  És  tényleg  ez  

volt,  tényleg  fehér  a  homok  és  kék  

az  óceán,  a  pálmafák  sorakoznak  

világ,  mintha  semmire  nem  lenne  

gondod,   nincs   kötelezettséged,  

nincsenek   problémáid,   nincs  

feszültség,   nincs   munka,   nincs  

egyetem.    7  napot  voltam  Miami  

Beach-­‐en   és   egy   percet   sem  

töltöttem   el   úgy,   hogy   valami   ne  

tetszett  volna.    Az  óriási  páratar-­‐

de   egyszer   nem  bosszankodtam,  

-­‐

fekete   óceánban,   kiérve   a   papu-­‐

csok   mellett   a   homokban   sora-­‐

koztak   a   sörök   és   a  Mike’s   hard  

alkoholos   ital,   a   legjobb   esténk  

volt.

Vagy   talán   még   sem   ez   volt   a  

legjobb,   ugyanis   másnap   felke-­‐

restük   a   Miami   Ink   tetováló  

szalont.  A  srácok  nagyon  jó  fejek  

voltak,   és   álmainkban   nem   gon-­‐

doltuk   volna,   hogy   ezt   az   estét  

velük   tölthetjük,   South   Beach-­‐et  

-­‐

ben,   semmi   felnagyítás,  na,   jó  az  

égbolt   nem   olyan   narancssárga,  

mint   a   CSI   Miami-­‐ban.   Hotelek,  

éttermek   a   szórakozóhelyek   és  

pub-­‐ok  mellett,  itt  az  élet  a  buliról  

-­‐

kodik,   hogy   eszedben   sem   jutna  

hazamenni,  csak  még  egy  koktélt  

igyunk,  csak  még  egy  sört,  gyújt-­‐

sunk  rá  és  érezzük  a  fülledt,  soha  

-­‐

viszont   nem   sok   mindent   lehet  

csinálni,   lazításnak   viszont   töké-­‐

letes,   bármelyik   percben   vissza-­‐

mennék,  ki  ne  hagyjátok!  

Utolsó   állomásunk   New   York.  

Sokat   gondolkodtam,   hogyan  

tudnám  visszaadni,  amit  átéltem,  

de   csak   ismételni   tudom   önma-­‐

gam:   minden   pontosan   olyan,  

-­‐

bepattantunk  egy  sárga  taxiba  és  

elmentünk   a   Harlem   YMCA  

Hostel-­‐be.  Harlem  miatt   egészen  

addig   nem   is   aggódtam,   amíg   a  

recepciós   meg   nem   kért,   hogy  

azutcára  ne  menjek  ki  dohányoz-­‐

ni  fényes  nappal,  inkább  használ-­‐

jam   a   hátsó   udvart,   illetve   a  

környéken  ne  nagyon  mászkáljak  

egyedül.   Ez   persze   semmit   nem  

korán  reggel  indultunk  felfedezni  

a   várost,   legnagyobb   vágyam  

Coney  Island  volt.  Arthur  Leipzig,  

Kevin  Downs,  Max  Ulrich  és  Leon  

Levinstein   olyan   fotográfusok,  

akik  sokat  fényképezték  a  parton  

gyerekeket.   Az   1900-­‐as   években  

készült   képek   nagy   hatással  

voltak   rám.     Bár   minden   színes  

volt,   nem   pedig   fekete-­‐fehér,  

csodálatos   volt.   Utcazenészek,  

horgászok   végig   a   stégen,   az  

együtt   zenéltek   és   horgásztak.  A  

bazársoron  minden  1  dollár,  vagy  

nagyon  olcsó,  a  bizsuk,  a  hot-­‐dog,  

a   sör,   háttérben   a   vidámparkkal,  

olyan   volt,   mintha   Kubában  

lennénk.  Egy  órás  metrózás  után  

visszaérkezve   a   városba,   sok  

felfedeznivaló   várt   még   ránk,   a  

Brooklyn-­‐hídról  a   látvány  leírha-­‐

tatlan,   a   Szabadság-­‐szobor  

alatt   is,   a  Central  Park  hatalmas,  

mindenki   fut,   piknikezik,   lazít,  

vagy  öltönyben  telefonon  tárgyal,  

a  Times  Square  zsúfolt,  hangos  és  

a  világ  közepe.  A  fények,  a  reklá-­‐

beleszédülsz.   A   terrortámadás  

10-­‐edik   évfordulójának   kapcsán  

-­‐

hatatlan  közös  képek  tehát  adot-­‐

tak   voltak.   Este   volt  már,  mire   a  

Fifth  Avenue-­‐ra  értünk,  itt  igazán  

márkák   kirakatai   csak   úgy   von-­‐

zották   az   ember   tekintetét,   és   a  

pénztárcáját.   Aztán   ott   a   Wall  

Street,  ahol  leültünk  egy  padra  és  

órákig   bámultuk   az   öltönyös  

üzletembereket.   Ha   New   York-­‐

ban  megéhezel,  el  kell  menned  a  

China  Sun  Bar-­‐ba,  a  Philadelphia  

Rolls  a  legjobb  a  sushi  kínálatból,  

a   house   salad   pedig   az   itthoni  

vadasra  emlékeztet.  Ezután  jöhet  

a  csokis  vodka  vagy  a  Tsingtao,  a  

legjobb  sör,  amit  valaha  

pod  van,  akkor  mindezt  

ingyen.  Úgyhogy  itt  lettem  szerel-­‐

mes   New   York-­‐ba.   A   bártulajdo-­‐

hajnali  1  volt,  beültem  és  végig  a  

kivilágított   városon   keresztül  

szinte   könnyeztem   a   látványtól.  

Utolsó  nap  egy  manhattani  sarki  

boltban  csináltattunk  egy  csirkés  

szendvicset   és   kimentünk   a  

Central  Park-­‐ba,  este  begyalogol-­‐

tunk  a  Times  Square-­‐re,  elköltöt-­‐

tük   az   utolsó   dollárjainkat   a  

Starbucks-­‐ban,   majd   elbúcsúz-­‐

tunk   a   várostól,   ami   soha   nem  

alszik.  Az  energia,  amit  magamba  

szívtam,   a   hazafelé   tartó   8   órás  

hazaérve   már   mindent   más  

aspektusból   láttam,   csak   arra  

tudtam   gondolni,   és   tudok  most  

is,   hogy   júni

szállok.  

szöveg    és    képek:    Zsobrák  Nóri

Amerikából jöttem

Minnesota,   Florida,   New   York.    

Igen,   nekem   is   ugyanaz   jutott  

eszembe  akkor,  ami  most  neked:  

a  minnesotai  farmok,  a  tízezer  tó,  

Miami   Beach,   a   napfény   és   Will  

Smith,   a   New   York-­‐i   pezsgés,   a  

persze  a  hamburger.    Akkor  elme-­‐

sélem,   hogyan   éltem   meg   majd-­‐

nem   4   hónapot   az   államokban.  

Több   mint   200   napot   vártam,  

doboz   nyugtató   a   táskámban,  

hogy   túléljem   az   izgalmakat,   de  

amikor  megláttam  a   járatszámot  

voltam.    Több  mint  12  óra  repü-­‐

lés,  2  átszállás,  rohanás,  csomag-­‐

ra   várakozás   és  megérkeztünk   a  

Minneapolis/Saint   Paul   nemzet-­‐

jéghideg   és   tornádóriadó.     Eden  

Prairie   városban   éltem   és   egy  

nyári  táborban  dolgoztunk,  innen  

származik  Prince,  a  Sziget  Feszti-­‐

vál  benne  is  volt  a  helyi  lapokban.  

Legnagyobb   meglepetésemre   az  

emberek   tudták,   hogy   Budapest  

az  nem  Bukarest   és   nem  éhesek  

vagyunk,   hanem   Magyarország-­‐

-­‐

A   hiányos   tömegközlekedés  

ellenére   sok   helyre   eljutottunk,  

például  egy  amerikai  templomba,  

ami   inkább   konferenciaközpont-­‐

ra  hasonlított  és  egy  emelvényen  

nyomkodtak  a  víz  alá.  Kicsit  kelle-­‐

metlenül   éreztem   magam,   én  

valami  olyat  vártam,  mint  amit  a  

Sister   Act   bemutat,   de   nagyon  

bacon-­‐el.   Nem,   egyáltalán   nem  

gusztustalan,  pár  hét  alatt  hozzá-­‐

szokik  az  ember.  A  juharszirupos  

palacsinta  mellett   simán   elmegy  

a  hús  és  a  chips  is,  egy  tányéron.  

Amikor   ketchup-­‐ot   tettünk   a  

pizzára,   csak   ennyit   jegyeztek  

meg   halkan:   „You   are   so  

hungarian”.   A   mogyoróvajas-­‐lek-­‐

város   szendvics,   vagyis   a   PBJ,  

szintén   mindennapos   eledel,   én  

imádtam.   Azzal   viszont   nem  

tudtam  megbékélni,  hogy  minden  

étkezéshez  tejet  isznak.  Ami  mel-­‐

lesleg   szerintem   tehenet   nem  

látott.     Sajnos   fogalmuk  sincs  mi  

az   a   kovászos   uborka,   csemege-­‐

uborka  vagy  bármilyen   savanyú-­‐

ság.   Nincs   mélytányér,   a   paradi-­‐

csomlevest  müzlis  tálban  szolgál-­‐

tuk   fel.     Ezért   megszerveztünk  

egy   „hungarian   night”-­‐ot,   lecsó-­‐

val,   palacsintával   és   gulyásleves-­‐

annyit,  hogy  a  vegetáriánus  gyer-­‐

vissza   a  marhahúsos   gulyásleve-­‐

sért.   Visszatérve   a   látnivalókra,  

ha   Minneapolisban   jártok,   min-­‐

denképpen  menjetek  el  a  Stella’s  

-­‐

-­‐

raszra   pedig   felejthetetlen  

látvány   tárul  elénk,  a  kivilágított  

város   felett   isteni   koktélokat  

ihatsz   egy   ízlésesen   kialakított  

teraszon,   ahol   a   lampionok   han-­‐

hazafelé   úgy   bámultam   ki   az  

ablakon,  mint   egy   kisgyerek,   aki  

helyen.  Rengeteg  ember  az  utcá-­‐

kon,  az  éjjeli  gyorséttermeknél  a  

megfáradt   bulizók   lapátolják   a  

hasábburgonyát,   a   bárok   bejára-­‐

náluk  maradt   popcornt   dobálják  

egymásra.   Egy   jó   tanács,   hiába  

vagy  22,  vidd  magaddal  a  szemé-­‐

lyidet,   mert   sehova   nem   fognak  

beengedni,   de   még   sört   sem  

kapsz  a  sarki  kocsmában.  Ezután  

látogass   el   a   Cheseecake  

-­‐

mabb  sajttortáit  készítik,  illetve  a  

legjobb   pizzázó   a   Punch  

Neopolitan.   Az   étterem   közepén  

található   hatalmas   kemencében  

garantálják,   hogy   8   perc   alatt  

-­‐

maggal,   ami   fenséges   a  

mozzarellás  pizza  mellé.    A  kuli-­‐

célpont,  az  üzletek.  Az  American  

Desigual,  a  Forever  21,  az  Ameri-­‐

mind   olyan   bolt,   ahová   muszáj  

betérned   és   imádni   fogod,   a  

itthon   is   nagy   turkáló   rajongó  

vagyok,   de   amikor   kifogsz   egy   5  

dolláros   Abercrombie   &   Fitch  

farmer   rövidnadrágot,   akkor  

igazán  boldog  vagy.  

városra,  amit  mindenképpen  meg  

kell  említeni  az  a  Minnesota  State  

Fair.     Augusztusban   van   12   nap,  

állatokról   szól.   Hatalmas   terüle-­‐

ten   tudsz   körbejárni,   betérhetsz  

istállókba   ahol   megnézheted,  

hogy   születik   egy   borjú,   felül-­‐

-­‐

ra,   elmehetsz   a   Train   illetve   a  

Maroon   5   koncertre   is,   vagy  

ehetsz   egy   forró   vajba   mártott  

-­‐

tasz,   Minnesota   a   legbarátságo-­‐

sabb  és  legnyugodtabb  hely,  ahol  

valaha   voltam.   Na,   jó,   túl   sok   a  

szúnyog  és  nagyokat  csípnek.  

Minnesotát   elhagytuk   szeptem-­‐

-­‐

miba  vitt.  Már  az  utasok  összeté-­‐

telén  éreztem  a  pezsgést,  többen  

beszéltek   spanyolul,   mint   ango-­‐

volt,   úgyhogy   zenéz   hallgattam:  

„I’m  in  Miami  bitch”.  És  tényleg  ez  

volt,  tényleg  fehér  a  homok  és  kék  

az  óceán,  a  pálmafák  sorakoznak  

világ,  mintha  semmire  nem  lenne  

gondod,   nincs   kötelezettséged,  

nincsenek   problémáid,   nincs  

feszültség,   nincs   munka,   nincs  

egyetem.    7  napot  voltam  Miami  

Beach-­‐en   és   egy   percet   sem  

töltöttem   el   úgy,   hogy   valami   ne  

tetszett  volna.    Az  óriási  páratar-­‐

de   egyszer   nem  bosszankodtam,  

-­‐

fekete   óceánban,   kiérve   a   papu-­‐

csok   mellett   a   homokban   sora-­‐

koztak   a   sörök   és   a  Mike’s   hard  

alkoholos   ital,   a   legjobb   esténk  

volt.

Vagy   talán   még   sem   ez   volt   a  

legjobb,   ugyanis   másnap   felke-­‐

restük   a   Miami   Ink   tetováló  

szalont.  A  srácok  nagyon  jó  fejek  

voltak,   és   álmainkban   nem   gon-­‐

doltuk   volna,   hogy   ezt   az   estét  

velük   tölthetjük,   South   Beach-­‐et  

-­‐

ben,   semmi   felnagyítás,  na,   jó  az  

égbolt   nem   olyan   narancssárga,  

mint   a   CSI   Miami-­‐ban.   Hotelek,  

éttermek   a   szórakozóhelyek   és  

pub-­‐ok  mellett,  itt  az  élet  a  buliról  

-­‐

kodik,   hogy   eszedben   sem   jutna  

hazamenni,  csak  még  egy  koktélt  

igyunk,  csak  még  egy  sört,  gyújt-­‐

sunk  rá  és  érezzük  a  fülledt,  soha  

-­‐

viszont   nem   sok   mindent   lehet  

csinálni,   lazításnak   viszont   töké-­‐

letes,   bármelyik   percben   vissza-­‐

mennék,  ki  ne  hagyjátok!  

Utolsó   állomásunk   New   York.  

Sokat   gondolkodtam,   hogyan  

tudnám  visszaadni,  amit  átéltem,  

de   csak   ismételni   tudom   önma-­‐

gam:   minden   pontosan   olyan,  

-­‐

bepattantunk  egy  sárga  taxiba  és  

elmentünk   a   Harlem   YMCA  

Hostel-­‐be.  Harlem  miatt   egészen  

addig   nem   is   aggódtam,   amíg   a  

recepciós   meg   nem   kért,   hogy  

azutcára  ne  menjek  ki  dohányoz-­‐

ni  fényes  nappal,  inkább  használ-­‐

jam   a   hátsó   udvart,   illetve   a  

környéken  ne  nagyon  mászkáljak  

egyedül.   Ez   persze   semmit   nem  

korán  reggel  indultunk  felfedezni  

a   várost,   legnagyobb   vágyam  

Coney  Island  volt.  Arthur  Leipzig,  

Kevin  Downs,  Max  Ulrich  és  Leon  

Levinstein   olyan   fotográfusok,  

akik  sokat  fényképezték  a  parton  

gyerekeket.   Az   1900-­‐as   években  

készült   képek   nagy   hatással  

voltak   rám.     Bár   minden   színes  

volt,   nem   pedig   fekete-­‐fehér,  

csodálatos   volt.   Utcazenészek,  

horgászok   végig   a   stégen,   az  

együtt   zenéltek   és   horgásztak.  A  

bazársoron  minden  1  dollár,  vagy  

nagyon  olcsó,  a  bizsuk,  a  hot-­‐dog,  

a   sör,   háttérben   a   vidámparkkal,  

olyan   volt,   mintha   Kubában  

lennénk.  Egy  órás  metrózás  után  

visszaérkezve   a   városba,   sok  

felfedeznivaló   várt   még   ránk,   a  

Brooklyn-­‐hídról  a   látvány  leírha-­‐

tatlan,   a   Szabadság-­‐szobor  

alatt   is,   a  Central  Park  hatalmas,  

mindenki   fut,   piknikezik,   lazít,  

vagy  öltönyben  telefonon  tárgyal,  

a  Times  Square  zsúfolt,  hangos  és  

a  világ  közepe.  A  fények,  a  reklá-­‐

beleszédülsz.   A   terrortámadás  

10-­‐edik   évfordulójának   kapcsán  

-­‐

hatatlan  közös  képek  tehát  adot-­‐

tak   voltak.   Este   volt  már,  mire   a  

Fifth  Avenue-­‐ra  értünk,  itt  igazán  

márkák   kirakatai   csak   úgy   von-­‐

zották   az   ember   tekintetét,   és   a  

pénztárcáját.   Aztán   ott   a   Wall  

Street,  ahol  leültünk  egy  padra  és  

órákig   bámultuk   az   öltönyös  

üzletembereket.   Ha   New   York-­‐

ban  megéhezel,  el  kell  menned  a  

China  Sun  Bar-­‐ba,  a  Philadelphia  

Rolls  a  legjobb  a  sushi  kínálatból,  

a   house   salad   pedig   az   itthoni  

vadasra  emlékeztet.  Ezután  jöhet  

a  csokis  vodka  vagy  a  Tsingtao,  a  

legjobb  sör,  amit  valaha  

pod  van,  akkor  mindezt  

ingyen.  Úgyhogy  itt  lettem  szerel-­‐

mes   New   York-­‐ba.   A   bártulajdo-­‐

hajnali  1  volt,  beültem  és  végig  a  

kivilágított   városon   keresztül  

szinte   könnyeztem   a   látványtól.  

Utolsó  nap  egy  manhattani  sarki  

boltban  csináltattunk  egy  csirkés  

szendvicset   és   kimentünk   a  

Central  Park-­‐ba,  este  begyalogol-­‐

tunk  a  Times  Square-­‐re,  elköltöt-­‐

tük   az   utolsó   dollárjainkat   a  

Starbucks-­‐ban,   majd   elbúcsúz-­‐

tunk   a   várostól,   ami   soha   nem  

alszik.  Az  energia,  amit  magamba  

szívtam,   a   hazafelé   tartó   8   órás  

hazaérve   már   mindent   más  

aspektusból   láttam,   csak   arra  

tudtam   gondolni,   és   tudok  most  

is,   hogy   júni

szállok.  

szöveg    és    képek:    Zsobrák  Nóri

Amerikából jöttem

Minnesota,   Florida,   New   York.    

Igen,   nekem   is   ugyanaz   jutott  

eszembe  akkor,  ami  most  neked:  

a  minnesotai  farmok,  a  tízezer  tó,  

Miami   Beach,   a   napfény   és   Will  

Smith,   a   New   York-­‐i   pezsgés,   a  

persze  a  hamburger.    Akkor  elme-­‐

sélem,   hogyan   éltem   meg   majd-­‐

nem   4   hónapot   az   államokban.  

Több   mint   200   napot   vártam,  

doboz   nyugtató   a   táskámban,  

hogy   túléljem   az   izgalmakat,   de  

amikor  megláttam  a   járatszámot  

voltam.    Több  mint  12  óra  repü-­‐

lés,  2  átszállás,  rohanás,  csomag-­‐

ra   várakozás   és  megérkeztünk   a  

Minneapolis/Saint   Paul   nemzet-­‐

jéghideg   és   tornádóriadó.     Eden  

Prairie   városban   éltem   és   egy  

nyári  táborban  dolgoztunk,  innen  

származik  Prince,  a  Sziget  Feszti-­‐

vál  benne  is  volt  a  helyi  lapokban.  

Legnagyobb   meglepetésemre   az  

emberek   tudták,   hogy   Budapest  

az  nem  Bukarest   és   nem  éhesek  

vagyunk,   hanem   Magyarország-­‐

-­‐

A   hiányos   tömegközlekedés  

ellenére   sok   helyre   eljutottunk,  

például  egy  amerikai  templomba,  

ami   inkább   konferenciaközpont-­‐

ra  hasonlított  és  egy  emelvényen  

nyomkodtak  a  víz  alá.  Kicsit  kelle-­‐

metlenül   éreztem   magam,   én  

valami  olyat  vártam,  mint  amit  a  

Sister   Act   bemutat,   de   nagyon  

bacon-­‐el.   Nem,   egyáltalán   nem  

gusztustalan,  pár  hét  alatt  hozzá-­‐

szokik  az  ember.  A  juharszirupos  

palacsinta  mellett   simán   elmegy  

a  hús  és  a  chips  is,  egy  tányéron.  

Amikor   ketchup-­‐ot   tettünk   a  

pizzára,   csak   ennyit   jegyeztek  

meg   halkan:   „You   are   so  

hungarian”.   A   mogyoróvajas-­‐lek-­‐

város   szendvics,   vagyis   a   PBJ,  

szintén   mindennapos   eledel,   én  

imádtam.   Azzal   viszont   nem  

tudtam  megbékélni,  hogy  minden  

étkezéshez  tejet  isznak.  Ami  mel-­‐

lesleg   szerintem   tehenet   nem  

látott.     Sajnos   fogalmuk  sincs  mi  

az   a   kovászos   uborka,   csemege-­‐

uborka  vagy  bármilyen   savanyú-­‐

ság.   Nincs   mélytányér,   a   paradi-­‐

csomlevest  müzlis  tálban  szolgál-­‐

tuk   fel.     Ezért   megszerveztünk  

egy   „hungarian   night”-­‐ot,   lecsó-­‐

val,   palacsintával   és   gulyásleves-­‐

annyit,  hogy  a  vegetáriánus  gyer-­‐

vissza   a  marhahúsos   gulyásleve-­‐

sért.   Visszatérve   a   látnivalókra,  

ha   Minneapolisban   jártok,   min-­‐

denképpen  menjetek  el  a  Stella’s  

-­‐

-­‐

raszra   pedig   felejthetetlen  

látvány   tárul  elénk,  a  kivilágított  

város   felett   isteni   koktélokat  

ihatsz   egy   ízlésesen   kialakított  

teraszon,   ahol   a   lampionok   han-­‐

hazafelé   úgy   bámultam   ki   az  

ablakon,  mint   egy   kisgyerek,   aki  

helyen.  Rengeteg  ember  az  utcá-­‐

kon,  az  éjjeli  gyorséttermeknél  a  

megfáradt   bulizók   lapátolják   a  

hasábburgonyát,   a   bárok   bejára-­‐

náluk  maradt   popcornt   dobálják  

egymásra.   Egy   jó   tanács,   hiába  

vagy  22,  vidd  magaddal  a  szemé-­‐

lyidet,   mert   sehova   nem   fognak  

beengedni,   de   még   sört   sem  

kapsz  a  sarki  kocsmában.  Ezután  

látogass   el   a   Cheseecake  

-­‐

mabb  sajttortáit  készítik,  illetve  a  

legjobb   pizzázó   a   Punch  

Neopolitan.   Az   étterem   közepén  

található   hatalmas   kemencében  

garantálják,   hogy   8   perc   alatt  

-­‐

maggal,   ami   fenséges   a  

mozzarellás  pizza  mellé.    A  kuli-­‐

célpont,  az  üzletek.  Az  American  

Desigual,  a  Forever  21,  az  Ameri-­‐

mind   olyan   bolt,   ahová   muszáj  

betérned   és   imádni   fogod,   a  

itthon   is   nagy   turkáló   rajongó  

vagyok,   de   amikor   kifogsz   egy   5  

dolláros   Abercrombie   &   Fitch  

farmer   rövidnadrágot,   akkor  

igazán  boldog  vagy.  

városra,  amit  mindenképpen  meg  

kell  említeni  az  a  Minnesota  State  

Fair.     Augusztusban   van   12   nap,  

állatokról   szól.   Hatalmas   terüle-­‐

ten   tudsz   körbejárni,   betérhetsz  

istállókba   ahol   megnézheted,  

hogy   születik   egy   borjú,   felül-­‐

-­‐

ra,   elmehetsz   a   Train   illetve   a  

Maroon   5   koncertre   is,   vagy  

ehetsz   egy   forró   vajba   mártott  

-­‐

tasz,   Minnesota   a   legbarátságo-­‐

sabb  és  legnyugodtabb  hely,  ahol  

valaha   voltam.   Na,   jó,   túl   sok   a  

szúnyog  és  nagyokat  csípnek.  

Minnesotát   elhagytuk   szeptem-­‐

-­‐

miba  vitt.  Már  az  utasok  összeté-­‐

telén  éreztem  a  pezsgést,  többen  

beszéltek   spanyolul,   mint   ango-­‐

volt,   úgyhogy   zenéz   hallgattam:  

„I’m  in  Miami  bitch”.  És  tényleg  ez  

volt,  tényleg  fehér  a  homok  és  kék  

az  óceán,  a  pálmafák  sorakoznak  

világ,  mintha  semmire  nem  lenne  

gondod,   nincs   kötelezettséged,  

nincsenek   problémáid,   nincs  

feszültség,   nincs   munka,   nincs  

egyetem.    7  napot  voltam  Miami  

Beach-­‐en   és   egy   percet   sem  

töltöttem   el   úgy,   hogy   valami   ne  

tetszett  volna.    Az  óriási  páratar-­‐

de   egyszer   nem  bosszankodtam,  

-­‐

fekete   óceánban,   kiérve   a   papu-­‐

csok   mellett   a   homokban   sora-­‐

koztak   a   sörök   és   a  Mike’s   hard  

alkoholos   ital,   a   legjobb   esténk  

volt.

Vagy   talán   még   sem   ez   volt   a  

legjobb,   ugyanis   másnap   felke-­‐

restük   a   Miami   Ink   tetováló  

szalont.  A  srácok  nagyon  jó  fejek  

voltak,   és   álmainkban   nem   gon-­‐

doltuk   volna,   hogy   ezt   az   estét  

velük   tölthetjük,   South   Beach-­‐et  

-­‐

ben,   semmi   felnagyítás,  na,   jó  az  

égbolt   nem   olyan   narancssárga,  

mint   a   CSI   Miami-­‐ban.   Hotelek,  

éttermek   a   szórakozóhelyek   és  

pub-­‐ok  mellett,  itt  az  élet  a  buliról  

-­‐

kodik,   hogy   eszedben   sem   jutna  

hazamenni,  csak  még  egy  koktélt  

igyunk,  csak  még  egy  sört,  gyújt-­‐

sunk  rá  és  érezzük  a  fülledt,  soha  

-­‐

viszont   nem   sok   mindent   lehet  

csinálni,   lazításnak   viszont   töké-­‐

letes,   bármelyik   percben   vissza-­‐

mennék,  ki  ne  hagyjátok!  

Utolsó   állomásunk   New   York.  

Sokat   gondolkodtam,   hogyan  

tudnám  visszaadni,  amit  átéltem,  

de   csak   ismételni   tudom   önma-­‐

gam:   minden   pontosan   olyan,  

-­‐

bepattantunk  egy  sárga  taxiba  és  

elmentünk   a   Harlem   YMCA  

Hostel-­‐be.  Harlem  miatt   egészen  

addig   nem   is   aggódtam,   amíg   a  

recepciós   meg   nem   kért,   hogy  

azutcára  ne  menjek  ki  dohányoz-­‐

ni  fényes  nappal,  inkább  használ-­‐

jam   a   hátsó   udvart,   illetve   a  

környéken  ne  nagyon  mászkáljak  

egyedül.   Ez   persze   semmit   nem  

korán  reggel  indultunk  felfedezni  

a   várost,   legnagyobb   vágyam  

Coney  Island  volt.  Arthur  Leipzig,  

Kevin  Downs,  Max  Ulrich  és  Leon  

Levinstein   olyan   fotográfusok,  

akik  sokat  fényképezték  a  parton  

gyerekeket.   Az   1900-­‐as   években  

készült   képek   nagy   hatással  

voltak   rám.     Bár   minden   színes  

volt,   nem   pedig   fekete-­‐fehér,  

csodálatos   volt.   Utcazenészek,  

horgászok   végig   a   stégen,   az  

együtt   zenéltek   és   horgásztak.  A  

bazársoron  minden  1  dollár,  vagy  

nagyon  olcsó,  a  bizsuk,  a  hot-­‐dog,  

a   sör,   háttérben   a   vidámparkkal,  

olyan   volt,   mintha   Kubában  

lennénk.  Egy  órás  metrózás  után  

visszaérkezve   a   városba,   sok  

felfedeznivaló   várt   még   ránk,   a  

Brooklyn-­‐hídról  a   látvány  leírha-­‐

tatlan,   a   Szabadság-­‐szobor  

alatt   is,   a  Central  Park  hatalmas,  

mindenki   fut,   piknikezik,   lazít,  

vagy  öltönyben  telefonon  tárgyal,  

a  Times  Square  zsúfolt,  hangos  és  

a  világ  közepe.  A  fények,  a  reklá-­‐

beleszédülsz.   A   terrortámadás  

10-­‐edik   évfordulójának   kapcsán  

-­‐

hatatlan  közös  képek  tehát  adot-­‐

tak   voltak.   Este   volt  már,  mire   a  

Fifth  Avenue-­‐ra  értünk,  itt  igazán  

márkák   kirakatai   csak   úgy   von-­‐

zották   az   ember   tekintetét,   és   a  

pénztárcáját.   Aztán   ott   a   Wall  

Street,  ahol  leültünk  egy  padra  és  

órákig   bámultuk   az   öltönyös  

üzletembereket.   Ha   New   York-­‐

ban  megéhezel,  el  kell  menned  a  

China  Sun  Bar-­‐ba,  a  Philadelphia  

Rolls  a  legjobb  a  sushi  kínálatból,  

a   house   salad   pedig   az   itthoni  

vadasra  emlékeztet.  Ezután  jöhet  

a  csokis  vodka  vagy  a  Tsingtao,  a  

legjobb  sör,  amit  valaha  

pod  van,  akkor  mindezt  

ingyen.  Úgyhogy  itt  lettem  szerel-­‐

mes   New   York-­‐ba.   A   bártulajdo-­‐

hajnali  1  volt,  beültem  és  végig  a  

kivilágított   városon   keresztül  

szinte   könnyeztem   a   látványtól.  

Utolsó  nap  egy  manhattani  sarki  

boltban  csináltattunk  egy  csirkés  

szendvicset   és   kimentünk   a  

Central  Park-­‐ba,  este  begyalogol-­‐

tunk  a  Times  Square-­‐re,  elköltöt-­‐

tük   az   utolsó   dollárjainkat   a  

Starbucks-­‐ban,   majd   elbúcsúz-­‐

tunk   a   várostól,   ami   soha   nem  

alszik.  Az  energia,  amit  magamba  

szívtam,   a   hazafelé   tartó   8   órás  

hazaérve   már   mindent   más  

aspektusból   láttam,   csak   arra  

tudtam   gondolni,   és   tudok  most  

is,   hogy   júni

szállok.  

szöveg    és    képek:    Zsobrák  Nóri

Amerikából jöttem

Minnesota,   Florida,   New   York.    

Igen,   nekem   is   ugyanaz   jutott  

eszembe  akkor,  ami  most  neked:  

a  minnesotai  farmok,  a  tízezer  tó,  

Miami   Beach,   a   napfény   és   Will  

Smith,   a   New   York-­‐i   pezsgés,   a  

persze  a  hamburger.    Akkor  elme-­‐

sélem,   hogyan   éltem   meg   majd-­‐

nem   4   hónapot   az   államokban.  

Több   mint   200   napot   vártam,  

doboz   nyugtató   a   táskámban,  

hogy   túléljem   az   izgalmakat,   de  

amikor  megláttam  a   járatszámot  

voltam.    Több  mint  12  óra  repü-­‐

lés,  2  átszállás,  rohanás,  csomag-­‐

ra   várakozás   és  megérkeztünk   a  

Minneapolis/Saint   Paul   nemzet-­‐

jéghideg   és   tornádóriadó.     Eden  

Prairie   városban   éltem   és   egy  

nyári  táborban  dolgoztunk,  innen  

származik  Prince,  a  Sziget  Feszti-­‐

vál  benne  is  volt  a  helyi  lapokban.  

Legnagyobb   meglepetésemre   az  

emberek   tudták,   hogy   Budapest  

az  nem  Bukarest   és   nem  éhesek  

vagyunk,   hanem   Magyarország-­‐

-­‐

A   hiányos   tömegközlekedés  

ellenére   sok   helyre   eljutottunk,  

például  egy  amerikai  templomba,  

ami   inkább   konferenciaközpont-­‐

ra  hasonlított  és  egy  emelvényen  

nyomkodtak  a  víz  alá.  Kicsit  kelle-­‐

metlenül   éreztem   magam,   én  

valami  olyat  vártam,  mint  amit  a  

Sister   Act   bemutat,   de   nagyon  

bacon-­‐el.   Nem,   egyáltalán   nem  

gusztustalan,  pár  hét  alatt  hozzá-­‐

szokik  az  ember.  A  juharszirupos  

palacsinta  mellett   simán   elmegy  

a  hús  és  a  chips  is,  egy  tányéron.  

Amikor   ketchup-­‐ot   tettünk   a  

pizzára,   csak   ennyit   jegyeztek  

meg   halkan:   „You   are   so  

hungarian”.   A   mogyoróvajas-­‐lek-­‐

város   szendvics,   vagyis   a   PBJ,  

szintén   mindennapos   eledel,   én  

imádtam.   Azzal   viszont   nem  

tudtam  megbékélni,  hogy  minden  

étkezéshez  tejet  isznak.  Ami  mel-­‐

lesleg   szerintem   tehenet   nem  

látott.     Sajnos   fogalmuk  sincs  mi  

az   a   kovászos   uborka,   csemege-­‐

uborka  vagy  bármilyen   savanyú-­‐

ság.   Nincs   mélytányér,   a   paradi-­‐

csomlevest  müzlis  tálban  szolgál-­‐

tuk   fel.     Ezért   megszerveztünk  

egy   „hungarian   night”-­‐ot,   lecsó-­‐

val,   palacsintával   és   gulyásleves-­‐

annyit,  hogy  a  vegetáriánus  gyer-­‐

vissza   a  marhahúsos   gulyásleve-­‐

sért.   Visszatérve   a   látnivalókra,  

ha   Minneapolisban   jártok,   min-­‐

denképpen  menjetek  el  a  Stella’s  

-­‐

-­‐

raszra   pedig   felejthetetlen  

látvány   tárul  elénk,  a  kivilágított  

város   felett   isteni   koktélokat  

ihatsz   egy   ízlésesen   kialakított  

teraszon,   ahol   a   lampionok   han-­‐

hazafelé   úgy   bámultam   ki   az  

ablakon,  mint   egy   kisgyerek,   aki  

helyen.  Rengeteg  ember  az  utcá-­‐

kon,  az  éjjeli  gyorséttermeknél  a  

megfáradt   bulizók   lapátolják   a  

hasábburgonyát,   a   bárok   bejára-­‐

náluk  maradt   popcornt   dobálják  

egymásra.   Egy   jó   tanács,   hiába  

vagy  22,  vidd  magaddal  a  szemé-­‐

lyidet,   mert   sehova   nem   fognak  

beengedni,   de   még   sört   sem  

kapsz  a  sarki  kocsmában.  Ezután  

látogass   el   a   Cheseecake  

-­‐

mabb  sajttortáit  készítik,  illetve  a  

legjobb   pizzázó   a   Punch  

Neopolitan.   Az   étterem   közepén  

található   hatalmas   kemencében  

garantálják,   hogy   8   perc   alatt  

-­‐

maggal,   ami   fenséges   a  

mozzarellás  pizza  mellé.    A  kuli-­‐

célpont,  az  üzletek.  Az  American  

Desigual,  a  Forever  21,  az  Ameri-­‐

mind   olyan   bolt,   ahová   muszáj  

betérned   és   imádni   fogod,   a  

itthon   is   nagy   turkáló   rajongó  

vagyok,   de   amikor   kifogsz   egy   5  

dolláros   Abercrombie   &   Fitch  

farmer   rövidnadrágot,   akkor  

igazán  boldog  vagy.  

városra,  amit  mindenképpen  meg  

kell  említeni  az  a  Minnesota  State  

Fair.     Augusztusban   van   12   nap,  

állatokról   szól.   Hatalmas   terüle-­‐

ten   tudsz   körbejárni,   betérhetsz  

istállókba   ahol   megnézheted,  

hogy   születik   egy   borjú,   felül-­‐

-­‐

ra,   elmehetsz   a   Train   illetve   a  

Maroon   5   koncertre   is,   vagy  

ehetsz   egy   forró   vajba   mártott  

-­‐

tasz,   Minnesota   a   legbarátságo-­‐

sabb  és  legnyugodtabb  hely,  ahol  

valaha   voltam.   Na,   jó,   túl   sok   a  

szúnyog  és  nagyokat  csípnek.  

Minnesotát   elhagytuk   szeptem-­‐

-­‐

miba  vitt.  Már  az  utasok  összeté-­‐

telén  éreztem  a  pezsgést,  többen  

beszéltek   spanyolul,   mint   ango-­‐

volt,   úgyhogy   zenéz   hallgattam:  

„I’m  in  Miami  bitch”.  És  tényleg  ez  

volt,  tényleg  fehér  a  homok  és  kék  

az  óceán,  a  pálmafák  sorakoznak  

világ,  mintha  semmire  nem  lenne  

gondod,   nincs   kötelezettséged,  

nincsenek   problémáid,   nincs  

feszültség,   nincs   munka,   nincs  

egyetem.    7  napot  voltam  Miami  

Beach-­‐en   és   egy   percet   sem  

töltöttem   el   úgy,   hogy   valami   ne  

tetszett  volna.    Az  óriási  páratar-­‐

de   egyszer   nem  bosszankodtam,  

-­‐

fekete   óceánban,   kiérve   a   papu-­‐

csok   mellett   a   homokban   sora-­‐

koztak   a   sörök   és   a  Mike’s   hard  

alkoholos   ital,   a   legjobb   esténk  

volt.

Vagy   talán   még   sem   ez   volt   a  

legjobb,   ugyanis   másnap   felke-­‐

restük   a   Miami   Ink   tetováló  

szalont.  A  srácok  nagyon  jó  fejek  

voltak,   és   álmainkban   nem   gon-­‐

doltuk   volna,   hogy   ezt   az   estét  

velük   tölthetjük,   South   Beach-­‐et  

-­‐

ben,   semmi   felnagyítás,  na,   jó  az  

égbolt   nem   olyan   narancssárga,  

mint   a   CSI   Miami-­‐ban.   Hotelek,  

éttermek   a   szórakozóhelyek   és  

pub-­‐ok  mellett,  itt  az  élet  a  buliról  

-­‐

kodik,   hogy   eszedben   sem   jutna  

hazamenni,  csak  még  egy  koktélt  

igyunk,  csak  még  egy  sört,  gyújt-­‐

sunk  rá  és  érezzük  a  fülledt,  soha  

-­‐

viszont   nem   sok   mindent   lehet  

csinálni,   lazításnak   viszont   töké-­‐

letes,   bármelyik   percben   vissza-­‐

mennék,  ki  ne  hagyjátok!  

Utolsó   állomásunk   New   York.  

Sokat   gondolkodtam,   hogyan  

tudnám  visszaadni,  amit  átéltem,  

de   csak   ismételni   tudom   önma-­‐

gam:   minden   pontosan   olyan,  

-­‐

bepattantunk  egy  sárga  taxiba  és  

elmentünk   a   Harlem   YMCA  

Hostel-­‐be.  Harlem  miatt   egészen  

addig   nem   is   aggódtam,   amíg   a  

recepciós   meg   nem   kért,   hogy  

azutcára  ne  menjek  ki  dohányoz-­‐

ni  fényes  nappal,  inkább  használ-­‐

jam   a   hátsó   udvart,   illetve   a  

környéken  ne  nagyon  mászkáljak  

egyedül.   Ez   persze   semmit   nem  

korán  reggel  indultunk  felfedezni  

a   várost,   legnagyobb   vágyam  

Coney  Island  volt.  Arthur  Leipzig,  

Kevin  Downs,  Max  Ulrich  és  Leon  

Levinstein   olyan   fotográfusok,  

akik  sokat  fényképezték  a  parton  

gyerekeket.   Az   1900-­‐as   években  

készült   képek   nagy   hatással  

voltak   rám.     Bár   minden   színes  

volt,   nem   pedig   fekete-­‐fehér,  

csodálatos   volt.   Utcazenészek,  

horgászok   végig   a   stégen,   az  

együtt   zenéltek   és   horgásztak.  A  

bazársoron  minden  1  dollár,  vagy  

nagyon  olcsó,  a  bizsuk,  a  hot-­‐dog,  

a   sör,   háttérben   a   vidámparkkal,  

olyan   volt,   mintha   Kubában  

lennénk.  Egy  órás  metrózás  után  

visszaérkezve   a   városba,   sok  

felfedeznivaló   várt   még   ránk,   a  

Brooklyn-­‐hídról  a   látvány  leírha-­‐

tatlan,   a   Szabadság-­‐szobor  

alatt   is,   a  Central  Park  hatalmas,  

mindenki   fut,   piknikezik,   lazít,  

vagy  öltönyben  telefonon  tárgyal,  

a  Times  Square  zsúfolt,  hangos  és  

a  világ  közepe.  A  fények,  a  reklá-­‐

beleszédülsz.   A   terrortámadás  

10-­‐edik   évfordulójának   kapcsán  

-­‐

hatatlan  közös  képek  tehát  adot-­‐

tak   voltak.   Este   volt  már,  mire   a  

Fifth  Avenue-­‐ra  értünk,  itt  igazán  

márkák   kirakatai   csak   úgy   von-­‐

zották   az   ember   tekintetét,   és   a  

pénztárcáját.   Aztán   ott   a   Wall  

Street,  ahol  leültünk  egy  padra  és  

órákig   bámultuk   az   öltönyös  

üzletembereket.   Ha   New   York-­‐

ban  megéhezel,  el  kell  menned  a  

China  Sun  Bar-­‐ba,  a  Philadelphia  

Rolls  a  legjobb  a  sushi  kínálatból,  

a   house   salad   pedig   az   itthoni  

vadasra  emlékeztet.  Ezután  jöhet  

a  csokis  vodka  vagy  a  Tsingtao,  a  

legjobb  sör,  amit  valaha  

pod  van,  akkor  mindezt  

ingyen.  Úgyhogy  itt  lettem  szerel-­‐

mes   New   York-­‐ba.   A   bártulajdo-­‐

hajnali  1  volt,  beültem  és  végig  a  

kivilágított   városon   keresztül  

szinte   könnyeztem   a   látványtól.  

Utolsó  nap  egy  manhattani  sarki  

boltban  csináltattunk  egy  csirkés  

szendvicset   és   kimentünk   a  

Central  Park-­‐ba,  este  begyalogol-­‐

tunk  a  Times  Square-­‐re,  elköltöt-­‐

tük   az   utolsó   dollárjainkat   a  

Starbucks-­‐ban,   majd   elbúcsúz-­‐

tunk   a   várostól,   ami   soha   nem  

alszik.  Az  energia,  amit  magamba  

szívtam,   a   hazafelé   tartó   8   órás  

hazaérve   már   mindent   más  

aspektusból   láttam,   csak   arra  

tudtam   gondolni,   és   tudok  most  

is,   hogy   júni

szállok.  

szöveg    és    képek:    Zsobrák  Nóri

Appelshoffer  Martin

szobakonyha

Tészta rületszöveg:  Füge  Kata

Tésztagyúrás

600  g  liszt1  csipet  só5  tojás

Lila hagymás ravioli

6  nagy  fej  lila  hagyma  2  ek  olívaolaj3  ek  reszelt  parmezán2  ek  zsemlemorzsa

1  tojás60  g  vaj10  zsályalevélsó,  bors

 

(Eredeti  recept:  Giorgio  Locatelli)

Rukolás spagetti

½  csokor  petrezselyem4  marék  rukola1,5  dl  olívaolaj1  citrom  leve  és  reszelt  héja4  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  

száraztészta

 

(Eredeti  recept:  Vrábel  Krisztina)

Tagliatelle alla carbonara

3  tojás25  dkg  húsos  szalonna3  ek  reszelt  parmezán2  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  száraztészta

(Eredeti  recept:  római  haver)

szobakonyha

Tészta rületszöveg:  Füge  Kata

Tésztagyúrás

600  g  liszt1  csipet  só5  tojás

Lila hagymás ravioli

6  nagy  fej  lila  hagyma  2  ek  olívaolaj3  ek  reszelt  parmezán2  ek  zsemlemorzsa

1  tojás60  g  vaj10  zsályalevélsó,  bors

 

(Eredeti  recept:  Giorgio  Locatelli)

Rukolás spagetti

½  csokor  petrezselyem4  marék  rukola1,5  dl  olívaolaj1  citrom  leve  és  reszelt  héja4  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  

száraztészta

 

(Eredeti  recept:  Vrábel  Krisztina)

Tagliatelle alla carbonara

3  tojás25  dkg  húsos  szalonna3  ek  reszelt  parmezán2  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  száraztészta

(Eredeti  recept:  római  haver)

Tészta rületszöveg:  Füge  Kata

Tésztagyúrás

600  g  liszt1  csipet  só5  tojás

Lila hagymás ravioli

6  nagy  fej  lila  hagyma  2  ek  olívaolaj3  ek  reszelt  parmezán2  ek  zsemlemorzsa

1  tojás60  g  vaj10  zsályalevélsó,  bors

 

(Eredeti  recept:  Giorgio  Locatelli)

Rukolás spagetti

½  csokor  petrezselyem4  marék  rukola1,5  dl  olívaolaj1  citrom  leve  és  reszelt  héja4  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  

száraztészta

 

(Eredeti  recept:  Vrábel  Krisztina)

Tagliatelle alla carbonara

3  tojás25  dkg  húsos  szalonna3  ek  reszelt  parmezán2  gerezd  fokhagymasó,  bors1  adag  friss  tészta,  vagy  500  g  száraztészta

(Eredeti  recept:  római  haver)

#001