ARSENICPLATFORMARSENICPLATFORMHUSRB/1002/121/075

PROBLEMI VODOSNABDEVANJA NA TERITORIJI AP VOJVODINETERITORIJI AP VOJVODINE

A vízellátás problémái Vajdaság AT ül éterületén

Profesor dr Božo DalmacijaDepartman za hemiju, biohemiju i zaštitu životne sredine

Prirodno‐matematički fakultet  u Novom SaduÚjvidéki Tudományegyetem, Természettudományi‐matematikai Kar

1Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Vodovodi u AP VojvodiniV jd á AT í ték iVajdaság AT vízvezetékei

2

Odnos broja bunara u zavisnosti lokacije u izdani (resursu vode za piće u AP Vojvodini

Прва издан (Első vizhozó réteg)

IZVORIŠTA VODE ZA PIĆE U AP VOJVODINI

Javno snabdevanje iš AP V j di

р ( g)

Прва издан и Основни водоносни комплекс (Első vizhozó réteg és OVK)

Основни водоносни комплекс (ОВК) (Alap vizhozó réteg(OVK))

ОВК и Водоносна средина плиоцена (OVK és pliocén vizhozó réteg)

Водоносна средина плиоцена (Pliocén vizhozó rétege)

PIĆE U AP VOJVODINI

stanovništva AP Vojvodine (R.Srbija) vodom orjentisano je isključivo na korišćenje  2%

д р д ц ( g )

Пренеогене творевине (Preneogén képződmények)

podzemnih voda iz različitih vodonosnih sredina. 72%

24%

1%A lakosság vizellátása a Vajdaságban (R. Szerbia) kizárólag a különböző vízhozó rétegekből  összetevődő talajvizre 

0%1%1%

g jorijentált.

Prva izdan Prva izdan i OVK Osnovni vodonosni kompleks (OVK)

OVK i Vodonosna sredina pliocena

Vodonosna sredina pliocena

Preneogenetvorevine

Első vízhozó réteg

Első vízhozó réteg és OVK

Alap vízhozó réteg(OVK)

OVK és pliocén vízhozó réteg

Pliocén vízhozó rétege

Preneogén képződmények

Broj bunaraKutak száma 112+9 18 1188 27 399 4+9 forrásKutak száma forrás 18 1188 27 399 4+9 forrás

Q (l/s) 1620 254 3720 94 919 21

Prosečno dnevno  zahvatanje podzemne vode po opštinama (l/s)

Az átlagos napi talajvíz mennyisége (hozama)  azönkormányzatokra lebontva

MagyarországUkupno se zahvata vode za

Romániavode za vodosnabdevanje stanovništva 6.6 

3/

Horvátország

m3/s 

A lakosság gvízellátására 6.6 m3/s víz van felfogva összesen 

4Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Potencijalna količina podzemnih voda (l/s)A talajvíz potenciális mennyiségeA talajvíz potenciális mennyisége

Okrug Aluvion Osn-ovnaizdan

Plio-cen Uku-pno

É É Körzet Aluvion,Hordalék

Alapréreg Pliocén Összes

1. BAČKA (ukupno)Bácska (összes)

6474 2150 453 9087Zapadonobački

AluvionOsnovna izdan

PliocenSevernobački

Severnobanatski

Észak-Bácska Észak-Bánát

( )

Severnobački (Északbácska) 995 995

Zapadnobački(Nyugatbácska)

3750 457 183 4390Južrnobački Srednjebanatski

Közép-BánátDél-Bácska

Nyugat-Bácska

Južnobački (Délbácska) 2724 698 280 3702

2. BANAT (ukupno)Bánát (összes)

2916 2763 84 5763

Severnobanatski 991 8 999

JužnobanatskiSremski

Dél-Bánátács a

(Északbánát)

Srednjebanatski(Középbánát)

400 950 1350

Južnobanatski (Délbánát) 2516 822 76 3414

Szerémség

Južnobanatski (Délbánát) 2516 822 76 3414

3. SREM (ukupno)Szerémség (összes)

6220 550 296 7066

Sremski (Szerémség) 6220 550 296 7066

REZERVE 31 m3/s

Veštačko prihranjivanje 9500 9500

Ukupno VOJVODINAVajdaság összes

15610 9500 5463 843 31416Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

HIDROGEOLOŠKA KARTA VOJVODINE

6Kikinda, 23‐ 24.02.2012. Vajdaség hidrogeológiai térképe

PEVI PROBLEM: Osobine podzemne vode u AP VojvodiniTalajvizek tulajdonságai az Vajdaság AT területénTalajvizek tulajdonságai az Vajdaság AT területén

• Slobodne izdani (1): Povećan sadržaj organskih materija, ukupna mineralizacija, gvožđe, amonijak, mangan... Podzemne vode u površinskim slojevima zemljišta. Izložene j , g p j jzagađenju i malo upotrebljive (izuzev u priobalju reka).

• Osnovni vodonosni kompleks (2): prirodne organske materije, mestimično ukupna mineralizacija, gvožđe, amonijak, arsen... Glavni izvor vodosnabdevanja stanovništva.V d i h i t li k t ti (3) i k i li ij žđ• Vodonosni horizont pliocenske starosti (3): visoka mineralizacija, gvožđe, mangan... Koristi se za vodosnabdevanje, ali manje, limitirane količinom i kvalitetom vode.

o Szabad víz‐hordozó rétegek (1)  megnövekedett szervesanyag tartalom, teljes mineralizáció, vas, ammónia, mangán Talajvizek a felső földréregekben Szennyezésnek kitettek és kevésbé alkalmazhatóak (kivéve amangán... Talajvizek a felső földréregekben.  Szennyezésnek kitettek és kevésbé alkalmazhatóak (kivéve a folyóparokat).

o Alap víz‐hordozó komplex (2) természetes szervesanyag tartalom, helyenkénti teljes mineralizáció, vas‐, ammónia, arzén ... A lakosság vizellátásának , fő vízforrása. 

o Pliocén korú víz hordozó réteg (3) magasfokú mineralizáció vas mangán A vízellátásra használatos de kisebb

Duna TelecskaZomborTisza Kikinda

o Pliocén korú víz‐hordozó réteg (3) magasfokú mineralizáció, vas, mangán.... A vízellátásra használatos, de kisebb mértékben, limitáltsága jelenős a víz mennyisége és minősége miatt

1 Prva izdan Szabad viz hordozó rétegek Féláteresztő réteg1. Prva izdan‐ Szabad viz‐hordozó rétegek 2. Osnovna izdan‐ Alap viz‐hordozó komplex 3. Duboka izdan‐pliocena‐Mély poliocén korból származó viz‐hordozó

g

7

Karta rasprostranjenja „žutih“ voda u AP Vojvodini  sa povećanim sadržajem huminskih materijapovećanim sadržajem huminskih materijaA „ sárga “ vizek eloszlásának térképe  Vajdaság AT területén a megnövekedett humin anyagok mennyiségével

8Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Kvalitet resursa u pogledu sadržaja organskih materijaA f á k i ő é t t lA források minősége a szervesanyag tartalom szempontából

9Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Arsen u podzemnoj vodié l í bArzén a talajvízben

10Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Procentualna zastupljenost bunara u  opštinama čija voda sadrži arsen iznad 10 μg/l a koji služe zavoda sadrži  arsen iznad 10 μg/l, a koji služe za snabdevanje stanovništva vodom za piće

Procentualna zastupljenost bunara u Opštinama čija voda sadrži arsen iznad 10voda sadrži  arsen iznad 10 μg/l, a  koji služe za snabdevanje stanovništva vodom za pićevodom za piće

A kutak előfordulási gyakoriságának százalékosgyakoriságának százalékos összetétele  a körzetekben melyek vize 10 μg/l feletti arzénmennyiséget tartalmaz y gés amelyek a lakosság ivóviz ellátására szolgálnak

11Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

DRUGI PROBLEM: Nedovoljan broj postrojenja za preradu vode za  pićep

Második probléma: Nem elegendő számú ivóvíztisztító teleptelep

Postrojenja za preradu vode –"fabrike vode“Víz feldolgozására ‐ " Vízgyárak "

18 PPV u Vojvodini18 PPV u Vojvodini18 Vízfeldolgozó Vajdaságban

Kapacitet: 20‐1500 l/sKapacitás: 20‐1500 l/s

12

TREĆI PROBLEM: Loš kvalitet isporučene vode za pićeRezultati ispitivanja higijenske ispravnosti (fizičko‐hemijski parametri) vode zaRezultati ispitivanja higijenske ispravnosti (fizičko hemijski parametri) vode za piće po okruzimaHarmadik probléma : rossz minőségű ivóvíz, víz higéniás minőségvizsgálatának eredményei (fizikai‐kémiai paraméterek)

District Total No. Samples

% unsatis-Factory Cause of unsatisfactory status

colour, KMnO4 consumption, conductivity, ammonia, JužnobačkiDélbácskai 790 77

, 4 p , y, ,arsenic, chloroform, nitrites, iron, manganese, turbidity, odour, chlorides, trihalomethane, sodium, nickel, fluorine, suspended solids

Zapadnobački colour turbidity iron KMnO consumption ammonia ZapadnobačkiNyugatbácskai 132 92 colour, turbidity, iron, KMnO4 consumption, ammonia,

arsenic,chlorides, combustible matter

SevernobačkiÉszakbácskai 493 94 colour, odour, turbidity, ammonia, iron,

arsenic, nitrites, potassium, mineral oilsÉszakbácskai , , p ,

SevernobanatskiÉszakbánáti 412 98 colour, KMnO4 consumption, conductivity, ammonia, turbidity, iron,

odour, chlorides, arsenic,

S d j b t ki colour KMnO consumption arsenic conductivity ammonia SrednjebanatskiKözépbánáti 624 100 colour, KMnO4 consumption, arsenic, conductivity, ammonia,

turbidity, nitrites, iron, phosphates, chlorides, arsenic

Južnobanatski(Délbánát) 43 88 boja, mutnoća, amonijak, gvožđe, utrošak KMnO4,

elektroprovodljivost, hloridi, miris(Délbánát) elektroprovodljivost, hloridi, miris

Sremski(Szerémség) 360 25 mangan, amonijak, boja, nitriti, gvožđe, mutnoća

13

Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti (mikrobiološki parametri) vode za piće po okruzimaVíz higéniás minőségvizsgálatának eredményeiVíz higéniás minőségvizsgálatának eredményei (mikrobiológiai paraméterek)

Analysis of microbiological parameters-mikrobiológiai paraméterek elemzéseDistrict

Analysis of microbiological parameters mikrobiológiai paraméterek elemzéseTotal No. Samples

% unsatis-factory Cause of unsatisfactory status

Južnobački 889 33aerobic mesophilic bacteria, coliform faecal bacteria, Južnobački

Délbácskai 889 33 Increased no. coliform bacteria, Proteus species, faecal streptococcus,Pseudomonaas aeruginosa

ZapadnobačkiNyugatbácskai 132 6

Increased no. coliform bacteria, sulphur reducing clostridia, E. Coli, aerobic mesophilic bacteria, Nyugatbácskai

SevernobačkiÉszakbácskai 1380 18

aerobic mesophilic bacteria, Increased no. coliform bacteria, Proteus species, coliform faecal bacteria, Pseudomonaasaeruginosa, faecal streptococcus, sulphur reducing clostridia

bi hili b t i lif f l b t i f lSevernobanatskiÉszakbánáti 633 27

aerobic mesophilic bacteria, coliform faecal bacteria, faecalstreptococcus, Increased no. coliform bacteria, Pseudomonasaeruginosa, Proteus species

Srednjebanatski 1582 31aerobic mesophilic bacteria, Increased no. coliform bacteria, Proteus species coliform faecal bacteria PseudomonaasKözépbánáti 1582 31 Proteus species, coliform faecal bacteria, Pseudomonaasaeruginosa, faecal streptococcus, sulphur reducing clostridia

Južnobanatski(Délbánát) 43 21

aerobne mezofilne bakterije, fekalne koliformne bakterije

Sremski(Szerémség) 360 8

aerobno mezofilne bakterije

14

Rezultati ispitivanja higijenske ispravnosti vode za piće Srednjeg Banata(najgore stanje)

í hi é iá i ő é é k é i ö é á á b (l bbA víz higéniás minőségének paraméterei Közép‐Bánátban (legrosszabb helyzet)

fizičko hemijske analize mikrobiološke analizeOpština(centralnivodovod)

fizičko - hemijske analize mikrobiološke analize

Brojuz.Mintaszá

% neispravnih uzoraka% nem megf.

uzrocineispravnosti

BrojUz.

%neispara-vnih

uzrocineispravnosti

m minták vnih

Zrenjanin 565 100boja, amonijak,As, gvožđe, utrošak KMnO

1670 15,2 aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coliutrošak KMnO4

NoviBečej 38 100

boja, amonijak, As, gvožđe, utrošak KMnO4

300 10,0 aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije

Nova Crnja 61 100

boja, amonijak, gvožđe, utrošakKMnO4

181 7,7 aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coli

boja amonijak Sečanj 98 100

boja, amonijak, gvožđe, utrošakKMnO4

259 8,5 aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije, E. coli

boja, amonijak, aerobne mezofilne bakterije Žitište 71 100j j

As, gvožđe, utrošak KMnO4

196 10,7 aerobne mezofilne bakterije, koliformne bakterije

15Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

ČETVRTI PROBLEM: Način snabdevanja vodom zaČETVRTI PROBLEM: Način snabdevanja vodom za piće stanovništva u AP VojvodiniNegyedik probléma: Vízellátás módja

• Organizovano snabdevanje vodom ima 372 naselja

– Organizovano je putem 307 vodovoda– Organizovano je putem 307 vodovoda

157 vodovoda u nadležnosti javnih preduzeća i pokriva 222 naselja

150 vodovoda u isto toliko naselja je u nadležnosti mesnih zajednica150 vodovoda u isto toliko naselja je u nadležnosti mesnih zajednica

• Szervezett vízellátása 372 településnek van• A szervezés 307 vízvezetéken keresztül történik• 157 vízvezeték a közvállatok irányítása alatt és 222 települést 

lát el• 150 vízvezeték ugyanannyi településen, amielyek a helyi 

közösségek irányítása alatt vannakközösségek irányítása alatt vannak

16Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Grupa od 91 naselja bez vodovoda (ukupno oko 192.000 t ik )stanovnika)

91 település vízellátás nélkül, kb.192.000 lakos

Broj naselja

Broj naselja bez vodovoda

Brojstanovnikaase ja sta o a

Települések száma

Vízvezeték nélküli települések száma

lakosok számaszáma települések száma

64 35 do 500

62 21 500 100062 21 500-1000

118 19 1000-2000

138 14 2000-5000

48 2 5000 1000048 2 5000-1000017Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Rasporedela naselja do 10000 stanovnika u VojvodiniVajdaság településeinek eloszlása 10000 lakosig

% stanovnistva koje stanuje u tim naseljima % naselja od ukupnog broja naselja

broj naselja

j g p g

49,2% stanovnika stanuje u naseljima ispod 10 000 stanovnika Települések száma

120

140

35

40

naseljima ispod 10 000 stanovnika49,2% a lakosságnal 10 000 kisebb 

léletszámú településen él

Najveći broj srednjih i

p

100

25

30

Najveći broj srednjih i malih naselja u Vojvodini ima već izgrađene svoje javne vodovode. Većina 

60

80

15

20

broj naselja

%

uspešno rešava probleme u pogledu količine vode, ali ne i u pogledu kvaliteta.

20

4010

5

49,2% lakos él 10 000 lélekszámúnál kisebb településen

0

20

0

5

<500 500‐1000 1000‐2000 2000‐5000 5000‐10000

Vajdaság  közepes és kis településein túlnyomó részén léteznek már kiépített közvízvezetékek . Legtöbbjük 

18

veličina naselja prema broju stanovnikag j

sikeresen megoldotta a megfelelő vízmennyiség biztosítását, de nem a vízminőséget is.

Zaključak

• Kvalitet vode za piće u AP Vojvodini je generalno nezadovoljavajući. 

a juča

• Unapređenje distributivnih sistema, odn. njihovo renoviranje sigurno može rešiti mikrobiološki kvalitet koji je prioritet. 

• U pogledu fizičko hemijskog kvaliteta neophodno je inovirati odn uvesti• U pogledu fizičko‐hemijskog kvaliteta neophodno je inovirati, odn. uvesti tehnologije prerade vode koje će je dovesti do zahtevanog kvaliteta prema Pravilniku o higijenskoj ispravnosti vode za piće. 

• Prioritet treba da imaju ona područja koja su ugrožena povećanim koncentracijama toksičnih materija (npr. arsen).

Általánosan, az ivóvíz minősége Vajdaságban nem kielégitőA víz disztribuálási rendszerek (hálózatok) javítása és felújítása minden bizonnyal biztosítják a megfelelő mikrobiológiai minőségét, ami prioritást élvez.A fizikai‐kémiai minőségég szempontjából szükség van az innovációra, azaz vízkezelési technológiák bevezetésére, amelyek olyan vízminőséget eredményezhetnek, melyek minőségükben megfelelnek majd az Előírásoknak az ivóvizek higéniás biztonságáról. 

Prioritást azok a területek kell hogy élvezzenek melyek veszélyeztettek a mérgező anyagok (pl. arzén) megnövekedett koncentrációja miatt.

19

Neophodno je:Elengedhetetlenek:

• Priorotetno rešavati probleme vodosnabdevanja naselja koja imaju• Priorotetno rešavati probleme vodosnabdevanja naselja koja imaju toksične parametre u vodi za piće (pre svega problem arsena)

• Uvesti, odnosno poboljšati pripremu vode za piće u naseljima gde on ne d lj d db ž ć P il ikzadovoljava odredbe važećeg Pravilnika

• Unaprediti stanje distributivnog sistema• Organizovati bolje upravljanje malim vodovodnim sistemima• Istražiti alternativna izvorišta

• Prioritásként megoldani azon települések vízellátási problémáit melyek• Prioritásként megoldani azon települések vízellátási problémáit, melyek ivóvize toxikus anyagot tartalmaz (mindenek előtt arzént)

• Bevezetni, illetve javítani az ivóvíz tisztítását azokon a településeken, ahol nincsenek teljesítve az Előírásokban lefektetett követelményeknincsenek teljesítve az Előírásokban lefektetett követelmények

• A vízszolgáltató hálózatok fejlesztése• Kis vízvezetékes rendszerek használatának jobb megszervezése• Alternatív források keresése

20

Kriterijumi prioriteta (A prioritás kritériumai)j p ( p )

• za snabdevanje naselja vodom, prioritetno i maksimalno korišćena l k l i iš d d j ć k liči b b di i i likihlokalna izvorišta voda, a nedostajuće količine obezbediti iz velikih regionalnih i/ili mikroregionalnih sistema, 

• dugoročne potrebe za vodosnabdevanjem zasnivaće se na izgradnji integralnih vodoprivrednih sistema, s posebnim osloncem na velika regionalna izvorišta;

• voda za tehnološke potrebe treba zahvatati, po pravilu, iz vodotokova, i uz p , p p , ,to obavezno recirkulisana; itd.

• A település vízellátására helyi vízforrások prioritásként történő maximális használata aA település vízellátására helyi vízforrások prioritásként  történő,  maximális használata, a hiányzó mennyiség  nagy regionális és / vagy mikroregionális rendszerekből történő pótlása

• A vizellátás hosszútávú szükségletei az integrált vízgazdálkodási rendszerek építésén• A vizellátás hosszútávú szükségletei az integrált vízgazdálkodási rendszerek építésén alapulnak majd , melyek a nagy regionális vizforrásokra támaszkodnak; 

• A technológiai szükségletekre a vizet fel kell fogni, főleg a vizfolyamokból és az ilyen vizeket  köt l ő i k lált t i k llkötelezően recirkuláltatni kell.

21Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

N d čj AP V j di t j l i d č d ži i• Na području AP Vojvodine postoje uslovi za dugoročan održivi razvoj izvorišta u cilju zadovoljavanja potreba stanovništva vodom za piće (31 m3/s), trenutno se koristi 6,6 m3/sp ( ), , /

• Rezerve kvalitetnih podzemnih voda su ograničene, što zahteva planiranje racionalnije eksploatacije i kod manje kvalitetnih izvora i h l ij dprimenu tehnologija za preradu

• Az Vajdaság AT területén megvannak a feltételek a források hosszútávú• Az  Vajdaság AT területén megvannak a feltételek a források hosszútávú fenntartható fejlesztésére a lakosság ivóvízszükséglete szempontjából                   (31 m3/s), pillanatnyilag használatos 6,6 m3/s

• A minőséges talajvíz tartalékok mennyisége limitált ami a racionális felhasználás• A minőséges talajvíz tartalékok mennyisége limitált, ami a racionális felhasználás tervezését teszi szükségessé, ezért még a kevésbé minőséges vízforrásoknál is szükség van a víztisztítási technológiákra

22Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

P t j l t t k ć j k it t ć• Postoje realne pretpostavke za povećanje kapaciteta većeg broja postojećih lokalnih izvorišta, kao i za otvaranje novih izvorišta u okruženju u cilju poboljšanja kvaliteta sirove vode,j j p j j ,

• Postoje perspektivna područja na kojima treba intenzivirati istraživanja sa realnom pretpostavkom da omoguće formiranje i iš i l i l i l k k k ji ćizvorišta regionalnog i poluregionalnog karaktera, kojima će se omogućiti održivi razvoj vodosnabdevanja uz najmanja ulaganja.

Reális elvárások‐tervek vannak több lokális forrás kapacitásának növelésére és új források  megnyitására a nyers viz minőségének javitása céljából. 

Léteznek perspektiv területek melyeken erőteljesebb kutatásokat kell végezni azzal a megalapozott elvárással hogy regionáis és részlegesen régionáis  források létrehozása válik lehetővé,  melyek kisebb anyagi ráfordítással lehetővé teszik a í llá á f h ó f jlődé évízellátás fenntartható  fejlődését.

23Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Istraživanja lokalnih izvorišta Istraživanja 

Istraživanja mikroregionalnih

Helyi vízforrások kutatása

regionalnih izvorišta

Régió

mikroregionalnih izvorišta

Mikrorégiók í f á i k

Régió vízforrásainak 

kutatása

vízforrásainak kutatása

Izrada Generalnog projekta 

vodosnabdevanja 

Istraživanja tehnologije pripreme vode za piće

stnovništva za AP Vojvodinu

Általános terv kidolgozása Ivóvíz kezelésési technológiák kutatása, fejlesztése

gaz AP Vajdaság 

lakosságának vízellátására 

Projektovanje i izgradnjaProjektovanje i izgradnja lokalnih i mikroregionalnih 

vodovodnih sistema

H l i é ik i áli

Projektovanje i izgradnja regionalnih vodovodnih sistema

Helyi és mikroregionális vyzvezeték rendszerek tervezése 

és kiépitése

Regionális vízvezeték rendszerek tervezése és kiépitése 24

Supstanca Jedinicamere

Direktive EU(98/83/EC)

Smernice SZO

Pravilnik SRJ (Sl.list 42/98)PRE SVEGA!

Amonijak mg/l 0,5 1,5 0,1

Antimon μg/l 5 20 3

Bor mg/l 1 2.5 0,3

Neophodnost inoviranja našeg Pravilnika (Sl.list SRJ 42/98) i usklađivanja sa evropskom 

Hloridi mg/l 250 250 200

Kadmijum μg/l 5 3 3

Kalcijum mg/l 200

K lij /l 12

j ppraksom

Elkerülhetetlen a Szabályzatunk (Sl.list SRJ 42/98) újjítása az EU‐s Kalijum mg/l 12

Magnezijum mg/l 50

Natrijum mg/l 200 200 150

3

SRJ 42/98) újjítása az EU s tapasztalatokkal egyetértésben

Nitriti mg/l 0,5 30,2 0,03

BojaPrihvatljiva i bez

l ih 15

TCU

10 stepenikobalt-plati-

Jeftinija tehnološka rešenja

Olcsó technológiai megoldások oja nenormalnih promena

TCU pnske skale

Miris i ukusPrihvatljiva i bez nenormalnih -- Bez

Olcsó technológiai megoldások

nenormalnih promena

Oksidabilnost 5 (mg O2/l)

do 8 (mg KMnO4/l)

25

Provodljivost(μS/cm, na 200C) 2500 do 1000

Treba imati uravnotežen i realističan pristup problematici vode za piće

Ki úl tt é ló á hű h áállá l k ll k l i i ó íKiegyensúlyozott és valósághű hozzáállással kell kezelni az ivóvíz problémáját

• Ne može se kvalitet vode za piće posmatrati isključivo sam za sebe, van konteksta p p j ,jednog društva, i na primer beskompromisno tražiti najviši kvalitet vode, već težiti najvišem mogućem kvalitetu vode za piće, u postojećim okolnostima.

• Time se ne doprinosi manje narodnom zdravlju i standardu življenja već se naprotiv• Time se ne doprinosi manje narodnom zdravlju i standardu življenja, već se naprotiv čini više, jer se pre može očekivati, i s pravom tražiti, da se realistički postavljene norme kvaliteta vode za piće pretoče u životnu praksu, nego se dičiti sjajnim 

i i k ji ć bi i linormativizmom koji neće biti realizovan.

• Az ivóvíz minőségét nem lehet a társadalomtól elvontan kezelni és pl. kompromisszumg p pnélkül a legjobb minőségű ivóvizet keresni, hanem az adott körülmények között elérhetőlegjobb vízminőségre kell törekedni.

• Ezzel nem a népegészség és életstandard kárára cselekszünk, hanem ezekért igyekszünktenni, hiszen elvárható hogy a valósághűen felállított ivóvízminőség normák átvihetők agyakorlatba. Nem az a cél hogy olyan szabályzattal ékeskedjünk, amely nem valósíthatógyakorlatba. Nem az a cél hogy olyan szabályzattal ékeskedjünk, amely nem valósíthatómeg a gyakorlatba.

Glavna svrha standarda kvaliteta vode za piće je zaštita javnog zdravljazaštita javnog zdravljaA ivóvízminőség standardok legfőbb célja a közegészség megőrzése

• Dobra voda za piće (definisana standardima vode za piće) ne predstavlja ob a oda a p će (de sa a s a da d a ode a p će) e p edsta jaznačajni rizik za zdravlje upotrebom, tokom života, uključujući različitu osetljivost u raznim dobima života. 

• Pod najvećim rizikom su deca i mladi koji žive pod lošim sanitarnim uslovima, kao i stare osobe.

• Dobra voda za piće je potrebna za sve uobičajene potrebe u domaćinstvu,Dobra voda za piće je potrebna za sve uobičajene potrebe u domaćinstvu, uključujući i ličnu higijenu. 

• Standardi se primenjuju na pakovanu vodu i led za ljudsku upotrebu.

• A jó ivóvíz (ivóvíz‐standardokkal defineált) a használat során nem jelent jelentősebb kockázatot az egészségre az élet folyamán, beleértve az emberek különböző fokú érzékenységi állapotait az életkortól függően.

• A  rossz szanitárius körülmények között élő gyerekek , fiatalok és idősek magasabb kockázatnak vannak kitéve

• A jó víz a háztartások egyértemű igénye beleértve a személyes tisztálkodást is

27

A jó víz a háztartások egyértemű igénye, beleértve a személyes tisztálkodást is.

• A standardok emberi szükségletekre csomagolt vízre és jegre vannak alkalmazva.

• Kratkoročni i srednjeročni ciljevi treba da se postave tako da se najznačajniji rizici po javno zdravlje prvo kontrolišu. 

• Primer ovakve parkse je i Direktiva Evropske Unije o vodi za piće (98/83/EC). 

• Direktiva dozvoljava pod posebnim uslovima državama članicama št j t i tih A k I d A i B d t lj jnepoštovanje parametara iznetih u Aneksu I, deo A i B odnosno postavljanje 

drugih viših vrednosti za parametre koje sama država članica odredi u skladu sa principom 

o da nema potencijalne opasnosti za javno zdravlje i 

o da na datom lokalitetu nije moguće rešiti i održavati snabdevanje vodom na drugi prihvatljiv načinvodom na drugi prihvatljiv način. 

• A rövidtávú és középtávú célkitűzések a közegészségre legjelenősebb veszélyeztetők kontrolálását kell hogy tartalmazzák.

• Példa ilyen gyakorlatra az Európai Únió rendelete az ivóvízekről (98/83/EC).

• A rendelet külön feltételek mellett megengedi  a tagállamoknak  az Anex I A és B részben leírt paraméterek változtatását, illetve más, paraméterek alkalmazását ha a p ptagország azokat a következő elvárásokkal egyetértésben teszi:

• Nincs potenciális veszély a közegészségre és

• Hogy az adott lokalitáson más elfogadható módon nem lehet fenntartani a vízellátást

28Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Hogy az adott lokalitáson más elfogadható módon nem lehet fenntartani a vízellátást

Dozvoljena odstupanja i izuzeciDozvoljena odstupanja i izuzeci

• Zakon o kvalitetu vode za piće može se dopuniti standardima, dozvoljenim d ji i i i k d l i i l ili i l li ikodstupanjima i izuzecima kao delovima nacionalne ili regionalne politike. 

• Ovo može uzeti oblik privremenih izuzetaka za neke zajednice ili oblasti za određeni period vremenaodređeni period vremena 

– npr. EU je produžila rok Mađarskoj do 2009. godine (od 2001‐2009. ‐ devet godina) za dostizanje standarda od 10 µg/l za arsena.

– Zatraženo je da se rok produži do 2012. godine

• A vízminőségről szólló törvényt ki lehet egészíteni standardokkal, megengedetteltérésekkel és kivételekkel is, mint a nemzeti és regionális politika elemeivel.

• Ez az ideiglenes kivételek formáját is felveheti bizonyos közösségekre, régiókra ésidőtartalomra vonantkoztatva.

‐Pl. EU Magyarországnak meghosszabította 2009. ig (2001‐2009.‐kilenc évet) az arzénmegengedett határértékének, 10 µg/l , elérését

‐ Igényelve lett a határidőmeghosszabítása 2012. ig.

29Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

gé ye e ett a atá dő eg oss ab tása 0 g

PRIMER: Direktiva Evropske Unije o vodi za piće (98/83/EC) – 25. decembar 1998.

Nepoštovanje Direktive treba da bude što kraće, a maksimalno vreme je devet godina (3Nepoštovanje Direktive treba da bude što kraće, a maksimalno vreme je devet godina (3 puta po tri godine uz posebne dozvole Komisije). Za zahtevanje ovakve vrste izuzeća država članica mora imati podatke o:• uzrocima, • parametrima koji se ne mogu ispoštovati, • prethodne rezultate monitoringa, • sopstvene predložene maksimalne vrednosti,sopstvene predložene maksimalne vrednosti, • podatke o geografskom položaju, • dnevnoj količini vode koja se koristi sa lokaliteta, • populaciji koja se tom vodom snabdeva• populaciji koja se tom vodom snabdeva • da li neka prehrambena industrija postoji na tom području, • odgovarajući plan monitoringa sa povećanom frekvencijom, • izvod akcionog plana za rešavanje stanja uključujuči i raspored aktivnosti i procene• izvod akcionog plana za rešavanje stanja, uključujuči i raspored aktivnosti i procene 

troškova i mera, • željeni rok za dozvolu ovakve vrste nepoštovanja Direktive. O svemu ovome takođe javnost mora biti propisno informisana kao i upućena u slučajuO svemu ovome takođe javnost mora biti propisno informisana, kao i upućena u slučaju specijalnih rizika kako da se ponaša. 

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 30

Primer Direktive EU o vodi za pićeOlovo, 10 µg/l

O d t d i t ti i k d t l i i t b• Ova vrednost se odnosi na reprezentativni uzorak vode uzet sa slavine i treba da važi najkasnije do 15‐te kalendarske godine od datuma stupanja na snagu Direktiva (25. decembar 2013). 

• Kada se budu uvodile mere za postizanje te  vrednosti, zemlje članice daće prioritet onim oblastima gde su koncentracije olova u vodi namenjenoj  za ljudsku upotrebu visoke.ljudsku upotrebu visoke.

• Zemlje članice osiguraće da se primene sve odgovarajuće mere za smanjenje  koncentracije olova u vodi namenjenoj za ljudsku upotrebu koliko je najviše 

ć t k i d h d d ti i d tmoguće tokom perioda neophodnog da se postigne propisana vrednost koncentracije. 

• Vrednost koncentracije za olovo je 25 μg/l počev od 5 godina (2003. godina) nakon stupanja na snagu ovih Direktiva pa sve do 15 godina (2013. godina) nakon što su one stupile na snagu.

31Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

/Trihalometani, 100 µg/l

• Kada je to moguće, bez uticaja na efikasnost dezinfekcije treba insistirati na nižoj vrednosti. j

• Specificirane komponente su: hloroform, bromoform, dibromohlormetan i bromodihlormetan. 

• Za vodu iz vodovodne mreže, cisterni i vodu koja se koristi u prehrambenoj industriji ova vrednost se mora ispoštovati u roku od 10 godina (2008. godina) od stupanja na snaguroku od 10 godina (2008. godina) od stupanja na snagu Direktive, a u roku pet godina vrednost treba da je 150 µg/l (2003. godina). 

• Države članice moraju preduzeti sve mere kako bi se smanjila koncentracija trihalometana koliko god je to moguće i dati prioritet rešavanju ovog problemamoguće i dati prioritet rešavanju ovog problema.

32Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Amerika 10 μg/lAmerika, 10 μg/l

• The U.S. Environmental Protection Agency (U S EPA) has established a national primary drinking water regulation, or maximum contaminant level (MCL) for arsenic of 10 μg/l (Umaximum contaminant level (MCL), for arsenic of 10  μg/l (U. S. Environmental Protection Agency, 2001b). The regulation came into effect in 2006.

• Az USA EPA meghozta a nemzeti ivóvízszabályzatot, melyben a kontamináltság maximális szintje arzén esetére 10 μg/l ((Ukontamináltság maximális szintje arzén esetére 10  μg/l , ((U. S. Environmental Protection Agency, 2001b).  A szabályzat 2006. ‐ban lépett életbe.

33Kikinda, 23‐ 24.02.2012.

Primer donošenje standrda: Norme za arsenStandardok megalkotásának példája: normákStandardok megalkotásának példája: normák arzén esetére)

• Do 1987. godine 200 µg/l

• Od 1987 – 1998. godine 50 µg/l (Sl.list SFRJ 33/87 i 13/91)

• Od 1998. godine 10 µg/l (Sl. list SRJ, br. 42/98 i 44/99)

• 1987. évtől 200 µg/l

é kb /l ( l l / / )• 1987‐1998 években 50 µg/l (Sl.list SFRJ 33/87 i 13/91)

• 1998 óta 10 µg/l (“Sl. list SRJ”, br. 42/98 i 44/99)

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 34

Broj stanovnika po upravnim okruzima koji koriste vodu sa različitim sadržajem arsena

BROJ STANOVNIKA lakosok száma

Lakosok száma közigazgatási körzetek szerint, akik különböző mennyiségű arzént tartalmazó vizet használnak

OKRUG/OPŠTINAKörzet‐község

BROJ STANOVNIKA lakosok száma

>50As μg/l

30‐50As μg/l

10‐30As μg/l

>10As μg/l

Bezpodataka

SEVERNO BAČKI OKRUG 136921 0 2372 36688

ZAPADNO BAČKI OKRUG 27410 19711 72272 44297

JUŽNO BAČKI OKRUG 57357 33015 44785 446919

SEVERNO BANATSKI OKRUG 69522 2611 57871 8359

SREDNJE BANATSKI OKRUG 116994 1839 18434 45086SREDNJE BANATSKI OKRUG 116994 1839 18434 45086

JUŽNO BANATSKI OKRUG 0 4181 21767 247747

SREMSKI OKRUG 13074 23145 52749 141105

Ukupno broj stanovnika% stanovnika od ukupnog 

broja

421278

21.98%

84502

4.41%

270250

14.10%

970201

50.61%

170658

8.9%

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 35

j

Broj stanovnika po upravnim okruzima koji piju vodu sa sadržajem arsena > 50 µg/lL k k á kö i á i kö k i kik é

>50 As μg/l

Lakosok száma közigazgatási körzetek szerint, akik  arzén > 50 µg/l tartalmazó vizet isznakSEVERNO BAČKI 

OKRUG Észak‐Bácskai kö

136921

JUŽNO BANATSKI OKRUG 0%

SREMSKI OKRUG 3%

körzetZAPADNO BAČKI OKRUG  NyugatBácskai körzet

27410

JUŽNO BAČKI OKRUG SEVERNO BAČKI OKRUG 32%

SREDNJE BANATSKI OKRUG 28%

JUŽNO BAČKI OKRUGDél‐Bácskai Körzet

57357

SEVERNO BANATSKI OKRUG Észak‐Bánáti k.

69522

SREDNJE BANATSKI

Č

JUŽNO BAČKI OKRUG 14%

SEVERNO BANATSKI OKRUG 16%

SREDNJE BANATSKI OKRUG Közép‐Bánáti k

116994

JUŽNO BANATSKI OKRUG Dél‐Bánáti k.

0

SREMSKI OKRUG ZAPADNO BAČKI OKRUG 7%

SREMSKI OKRUGSzerémségi körzet

13074

UkupnoÖsszesen

421.27821.98%

Broj stanovnika koji su pili vodu koja nije zadovoljavala kvalitet vode još prema 

Lakosok száma, akik olyan vizet isznak,amely nem felel meg az 1987‐ben hozott szabályzatnak sem (Sl list

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 36

j pPravilniku iz 1987. godine(Sl.list SFRJ 33/87 i 13/91)

ben hozott szabályzatnak sem (Sl.list SFRJ 33/87 i 13/91)

SEVERNO BAČKI OKRUG 

0% ZAPADNO

30‐50 As μg/l0% ZAPADNO 

BAČKI OKRUG 23%

JUŽNO BANATSKI

SREMSKI OKRUG 28%Komcentracija arsena

JUŽNO BAČKI OKRUG 39%SREDNJE BANATSKI 

OKRUG 2%

JUŽNO BANATSKI OKRUG 5%

ju vodi za piće

Arzénkoncentréció az ivóvízben körzetek 

szerint

30‐50µg/l

10‐30µg/l

SEVERNO BAČKI SEVERNO BANATSKI OKRUG 3%

2%

SEVERNO 10 30 As μg/l

SEVERNO BAČKI OKRUG

0 2372

ZAPADNO BAČKI OKRUG

19711 72272

BAČKI OKRUG 1%

ZAPADNO BAČKI OKRUG

SREMSKI OKRUG 

10‐30 As μg/lJUŽNO BAČKI OKRUG 33015 44785

SEVERNO BANATSKI OKRUG

2611 57871

SREDNJE BANATSKI BAČKI OKRUG 27%

JUŽNO BAČKI OKRUGSEVERNO BANATSKI

JUŽNO BANATSKI OKRUG 8%

19%SREDNJE BANATSKI OKRUG

1839 18434

JUŽNO BANATSKI OKRUG

4181 21767

SREMSKI OKRUG 23145 52749 OKRUG 17%

SEVERNO BANATSKI OKRUG 21%

SREDNJE BANATSKI OKRUG 7%

SREMSKI OKRUG 23145 52749

Ukupno84.5024.41%

270.25014.10%

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 37

Procentualni odnos broja stanovnika koji piju vodu sa različitim sadržajem arsena

Uk t it iji

vodu sa različitim sadržajem arsenaA lakosság százalékaránya az arzéntartalmú ivóvízfogyasztás  szempontjából

<5021.98%

nema podataka8.90%

Ukupno na teritoriji AP Vojvodine  40,49% stanovnika piju vodukoja sadrži > 10 µg/l

30‐504.41%

10‐30*>10

koja sadrži > 10 µg/l arsena

Pored toga za 8 9 % 10 3014.10%

>1050.61%

Pored toga za 8,9 % nema podataka o kvalitetu vode sa kojom se onikojom se oni vodosnabdevaju 

Vajdaság AT összlakosságának 40 49% iszik olyan vizet amelyVajdaság AT összlakosságának 40,49% iszik olyan vizet, amely arzéntartalma > 10 µg/l Emellett  8,9%  esetén nincs  információ arról, milyen vizekkel vannak ellátva

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 38

vannak ellátva

ZAKLJUČAK‐ KÖVETKEZTETÉS

VREME IZGRADNJE ZA NAREDNIH 9 GODINA, STIM DA SE SVAKE TRI GODINE IZVEŠTAVAJU  

JAVNOST I NADLEŽNI ORGANI

A kiépítés ideje a következő 9 év, mialatt minden 3. évben a közvélemény és 

Kikinda, 23‐ 24.02.2012. 39

JAVNOST I NADLEŽNI ORGANI yhatóság felelős szerveinek éretsítése kell hogy történjen

Hvala na pažnji!Köszönöm a figyelmet!

40Kikinda, 23‐ 24.02.2012.