4ab tétel történelem

A 16. század1526. augusztus 29-én a magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a mohácsi síkon a törökökkel szemben. A csatában meghalt a gyalogság nagy része, a fővezér, Tomori Pál, a főpapok többsége, 28 főúr és maga a király is. 1541-ben a mohamedán vallású törökök bevették Buda várát is ezzel az ország három részre szakadt. Az ország középső része török kézre került, a törökök úgy tekintettek rá, mint hatalmas birodalmuk részére, a nyugati országrészen I. Habsburg Ferdinánd uralkodott, a keleti országrészen (később Erdélyi Fejedelemség) pedig Szapolyai János, majd fia János Zsigmond. Az elkövetkező 15 év, az I. Szulejmán szultán haláláig tartó időszak a várháborúk kora volt. (A törökök bevették pl. Temesvár, Szolnok, Drégely és Szigetvár várát.) A török által megszállt területen a török államberendezkedés és közigazgatás lett bevezetve. A törökök vallási kérdésekbe nemigen avatkoztak bele. Ebben a korban az ország korábbi hagyományos központjai (pl. Buda vagy Temesvár) török kézre kerültek és hanyatlásnak indultak.Ebben a helyzetben jelent meg a reformáció Magyarországon. Már az 1520-as években megjelentek Luther tanításai Mária királynő környezetében (Luther: Négy vigasztaló zsoltár Mária királynénak) és szász városokban. Később főnemesek egy része is a reformáció mellé állt. Luther tanításainak első nagyobbhatású magyarországi terjesztője Dévai Bíró Mátyás volt az 1530-as években. 1541-ben megjelent Sylvester János fordításában az első magyar nyelvű Újszövetség.A kálvini tanítások első terjesztője az 1550-es években Kálmáncsehi Sánta Márton volt. A legfontosabb szerepe pedig minden bizonnyal a Debrecenben tevékenykedő püspöknek, Méliusz Juhász Péternek volt (pl. nyomda- és iskolaalapítás). 1562-ben kálvini hitelvek alapján megfogalmazták a Debreceni-egervölgyi hitvallást. A református vált a legelterjedtebb protestáns felekezetté, a Hódoltságban például majdnem mindenki ezt a hitet vallotta!Erdélyben 1568-ban Európában páratlan vallási türelem valósult meg a tordai országgyűlésen, legalábbis elvben… A négy bevett felekezet (katolikus, lutheránus, kálvinista, unitárius) képviselői szabadon gyakorolhatták vallásukat.A reformáció elterjedése jelentős hatással volt az ország életére, kultúrájára, stb. A legfontosabb az anyanyelvűség megjelenése volt (anyanyelvű istentisztelet, énekeskönyvek, bibliafordítások – Károli Gáspár, Vizsoly 1590). A protestáns felekezetek nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra is. Iskolák alakultak pl. Sopronban, Eperjesen (e kettő evangélikus); Patakon, Debrecenben, Pápán (ezek reformátusok). Hazai egyetem hiányában a diákok külföldön jártak egyetemre, ez volt a peregrináció. Jelentősebb célpontok voltak Wittenberg, Heidelberg egyetemei. A reformáció korának pár jelentős személye, nagyrészt prédikátorok (az eddig említetteken túl): Sztárai Mihály, Huszár Gál, Szkhárosi Horváth András, Szegedi Kis István.

Most pedig térjünk rá a magyarországi egyházi ének helyzetére.

A históriás ének dallamvilága lesz az új egyházi ének mintája. E stílus legnevesebb képviselője Tinódi Lantos Sebestyén. Mint majd látni fogjuk sok gyülekezeti ének dallama eredetileg históriás énekhez tartozott.

A középkori kanciók és a 16. századi egyházi ének viszonya:- Anyanyelvű népének már a középkorban létezett. A középkorban azonban ez a főliturgián

kívül, főként prédikációs, körmeneti stb. szertartásokban kapott helyet.- A protestantizmus újítása az volt, hogy a strófás egyszólamú gyülekezeti éneknek hivatalos

istentiszteleti rangot adott. - A kiindulópont azonban a protestáns egyházak számára is a középkori kanció volt. - kanció (lat. cantio): nem liturgikus jellegű, latin vagy anyanyelvű, strófás egyházi ének- Az új feladat azonban hatalmas alkotó tevékenységre ösztönözte a lelkipásztorokat, tanítókat, s

igen rövid idő (két-három évtized) alatt egy több száz tételből álló gyülekezeti énekrepertoár keletkezett.

- Ez jóval nagyobb szám, mint a korábbi kanciók száma. - Az énekek sokkal hosszabbak is voltak azoknál (kb. 10-30 versszak)

4ab tétel történelem

- Tematikájukban is gazdagabbak voltak a 16, századi énekek a középkori kancióknál: megjelentek a zsoltárparafrázisok, halottas énekek, dicséretek, ünnepi dicséretek.

- Az ezek terjesztésére hivatott könyvtípust cantionale-nak vagy gyülekezeti énekeskönyvnek nevezzük.

16. századi énekeink szövegeinek szerzői- Sztárai Mihály (RÉ 197, 254, 255, 260, 384)- Huszár Gál (151, 372)- Szegedi Kis István (368)- Szegedi Gergely (163, 311, 387),- Batizi András (286, 317, 352, 369)- Szkhárosi Horvát András (380)- Tinódi Lantos Sebestyén (161)- Balassi Bálint, a kor legnagyobb költője (220, 252, 261).- Skarica Máté (171, 237, 450)- Dávid Ferenc (378)- Pap Benedek (240)

A 16. századi énekanyag- az egyházi énekek dallamai a históriás stílusban gyökereztek- a dallamszerzők ismeretlenek- a dallamok nem csak egyházi, hanem világi szövegeket is hordoztak- a 16. századi magyar énekek parlando (beszédszerű előadásmód, melynek zenei ritmusa, a

hangok időértéke az előadáshoz alkalmazkodik) előadásmódúak- az énekrepertoár idővel felekezetközivé vált (a 16. századi egyházi énekek két fontos forrása is

katolikus: az 1651-es Cantus Catholici és az 1676-os Kájoni János szerkesztette Cantionale Catholicum)