Építőmérnöki alapismeretek

Szerkezetépítés

1.ea.

Dr. Vértes Katalin – Dr. Koris Kálmán

BME Hidak és Szerkezetek Tanszék

Acélszerkezet-építés története

A műszaki mechanika jelentősebb fordulópontjai:

• 1676: Hooke törvénye (lineárisan rugalmas anyag, σ = E·ε)• 1744: Euler/nyomott rúd kihajlása (két végén csuklósan befogott

rúdra Pkrit=π2·E·I/L2)• 1807: Rugalmassági (Young) modulus (“E” rugalmas anyag-jellemző

a Hooke törvényben)• XIX. sz. eleje: Bernoulli-Navier feltevés, Saint-Venant elv, Poisson• 1914: Kazinczy Gábor (képlékeny csukló)

σ

εE

A Hooke-törvény kimondja, hogy egy rugalmas test alakváltozása arányos azzal az erővel, mely az alakváltozást okozza.

Azokat az anyagokat, melyek a Hooke-törvényt követik, lineáris-rugalmas anyagoknak nevezik.

Tökéletesen rugalmas anyagú, központosan nyomott rúd kritikus ereje: “...ha az oszlopra működő teher kisebb, mint a képletben megadott érték, akkor abszolút semmilyen hajlítás nem keletkezik, másrészt viszont, ha a súlyteher nagyobb, akkor az oszlop nem lesz képes ellenállni a hajlításnak.”

Leonhard Euler

Thomas Young

Központosan nyomott oszlopok vizsgálata során jutott arra a következtetésre, hogy a létrejövő rugalmas elmozdulások meghatározásához mindenképpen szükség van egy anyagonként állandónak tekinthető paraméterre, amit „rugalmassági modulus” névvel jelölt.

Henri Navier

Klasszikus gerendaelmélet:az egyes keresztmetszetek merev lapokként való elfordulásának gondolata.

Jacob Bernoulli

Fenyőf

a ro

stiá

rnyb

an; 9

000

Embe

ri c

sont

; 140

00

Nag

yszi

lárd

ságú

bet

on; 3

0000

Alum

íniu

m; 6

9000

Titá

nium

; 110

300

Acél

; 200

000

Gra

fén;

100

0000

Gyé

mán

t; 12

2000

0

0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

E [N

/mm

2 ]

Adhémar Jean ClaudeBarré de Saint-Venant

„Valamely test vagy szerkezet egy bizonyos szakaszára a működő teher eloszlásának módja lényeges mértékben befolyásolja a teher közvetlen környezetében létrejövő feszültségek és alakváltozások eloszlását, azonban elenyésző hatást gyakorol a távolabbi részek feszültségi és alakváltozási állapotára.”

Siméon Denis Poisson

A Poisson-tényező (μ) a szilárd testek mechanikájában használt szám, egyirányú feszültségi állapotnál (húzott vagy nyomott rúdnál) a keresztirányú alakváltozás és a hosszirányú alakváltozás viszonyát adja meg.

εx

εy σxσx

x

y

εε

=μ

Kazinczy Gábor

Képlékeny szerkezeti viselkedés: Ha egy rúdelemben a nyomaték eléri a képlékeny nyomatéki teherbírást, akkor ún. képlékeny csukló alakul ki, melynek fogalmát Kazinczy Gábor javasolta. A képlékeny csukló helyén a nyomatékkal megegyező értelemben korlátlan mértékű képlékeny relatív elfordulások jöhetnek létre, tehermentesítés alkalmával azonban a képlékeny csukló inaktívvá válik és rugalmasan viselkedik.

Acélszerkezet-építés története

• A vasat valószínűleg az ókori Anatóliában vagy a Kaukázusban használták először az i. e. II. évezredben(meteoritból származó vas felhasználásával, mivel amúgy csak vegyület formában található meg). [1]

• A legrégebbi vasszerszámot a Kheops piramisnál folytatott ásatások során találták. [2]

• Nincs pontos tudásunk, hogy mikor és hogyan nyerték ki a vasat először vasércből. A felfedezést feltehetően egy tűzbe került vasérc darabon kialakuló változás megfigyelése indította el.

• Az első vasolvasztó „kohók” kis földbe kapart gödrök voltak, amiben faszénnel kevert vasércet izzítottak. [3]

Vas-acél anyag története:

11

22

33

Acélszerkezet-építés történeteVas-acél anyag története:

• Öntöttvas [1]: a nagy széntartalom miatt rideg anyag, a szilárdsága az acélnál kisebb, nincs határozott folyáshatára, azonnal törik.

• Kovácsoltvas: A kovácsolás hatására a vas szilárdsága megnő. [2]

• 1849 Kovácsoltvas I-gerenda hengerlése Franciaországban (Ferdinand Zorés). [3]

11

33

22

Acélszerkezet-építés történeteVas-acél anyag története:

• Acél: vas + szén (max. 2,11 m%) ötvözete

• 1856 Bessemer acélgyártási eljárás (hagyományos szélfrissítéses). [1]

• 1865 Siemens-Martin acélgyártási eljárás. [2]

A szén és a szennyező anyagok egy része a levegő befúvás hatására a konverterben elég, így a nyersvasból alacsony széntartalmú acél lesz. Fűtőanyagra nincs szükség, a

fémfürdő olvadt állapotba tartásához az oxidáció hője elegendő.

11 22

A lángkemencébe nyersvasat, vashulladékot és salakképző anyagot adagolnak. Az ~1700 ºC hőmérsékletet és a szén kiégéséhez szükséges

oxigén mennyiséget a befúvott égő gáz+forró levegő keveréke biztosítja. Minőségi acélgyártásra alkalmas!

Acélszerkezet-építés történeteVas-acél anyag története:

• 1881 Elektromos ívhegesztés feltalálása (Benardos).

Az eljárásnál az áramforrás egyik sarkát a hegesztendő tárgyhoz, a másikat egy szénpálcához kötőtik. A szénpálcát a munkadarabhoz érintve villamos ív keletkezik, amely az alapanyagot az ív keletkezési helyén megömleszti, a hézagot külön fémpálcával töltik fel.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:• 1781 Coalbrookdale (30 m-es öntöttvas ívhíd)

Az ötlet Thomas FarnollsPritchardtól származott. A tervet a fiatal vasgyáros, III. Abraham Darby karolta fel, akinek nagyapja által alapított jó hírű vasgyára Coalbrookdale-ban volt. Az első, sikertelen kísérletek után 1777-ben sikerült kiönteni a híd bordáit és a fedőlapokat. Pritchard rövidesen meghalt, és a híd további építése Darbyra maradt. Az előre gyártott elemeket a helyszínen állították össze, de nem szegecsekkel, hanem ékek és fogazatok segítségével. A hidat 1781. január 1-jén adták át a forgalomnak, s azonnal nagy érdeklődést keltett. Az a tény, hogy épen átvészelte az 1795-ben lezajlott súlyos áradást, az építők és a vasgyár számára hatalmas reklámot hozott.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:

• 1849 Lánchíd (függőhíd)• 1850 Britannia-Bridge (14 m magas szekrénytartós gerendahíd)

Az 1850-ben megnyitott Britannia-híd volt a második híd a Menai-szoroson, amely Anglesey szigetét Wales-el kötötte össze vasúton(1826 Thomas Telford - Menai közúti híd.) Érdekessége a zárt csőszerű kialakítás a nagyobb merevség és teherbírás érdekében. Egy 140m-es és két 70m-es fesztávolságú részből állt (teljes hossz 461m). Korábban a legnagyobb kovácsoltvas gerendahíd fesztávolsága csak 9,6m volt.1970-ben a híd kigyulladt (helyi tinédzserek fáklyával denevéreket kerestek a híd belsejében és elejtették az egyik fáklyát). A tűz sokáig, a híd teljes hosszában égett, mivel a tűzoltók nem fértek rendesen hozzá oltás során. A kő pillérek helyreállítása után acél íves hídszerkezetet építettek, és a hidat 1972-ben nyitották meg újra a vasúti forgalom számára.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:

• 1854 Henri Labrouste (Párizs, Nemzeti könyvtár olvasóterme)Franciaországban az öntöttvas-szerkezetek alkalmazásának úttörő mestere Henri Labroustevolt. Az ő műve az első jelentős középület, amelyben az új anyag a szerkezeti rendszert meghatá-rozó szerephez jutott.

A párizsi Sainte Geneviévekönyvtár olvasótermét karcsú vas oszlopokra támaszkodó donga-boltozattal fedte le az építész. A belsőben nyíltan megmutatott vasszerkezetet kívülről kőfalakkal burkolta körül.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:

• 1889 Eiffel torony (300+24m)

Az Eiffel-torony a tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony össz-magassága 324 m, ebből maga a torony 300 m, rászerelve 24 m-re magasodik egy tévé-adóantenna. A torony négyzet alaprajzú, 10.100 tonna tömegű, 12.000 acéldarabból, szegecseléssel állították össze, átmeneti jelleggel. Évente kb. 10 tonna festék kell felülete karbantartásához. 1930-ig a legmagasabb épület volt a világon.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:• 1877 Nyugati Pályaudvar (146×42m)

A mai épület közelében eredetileg álló első pályaudvart Pesti indóháznak nevezték. Az idők során az indóház a növekvő vasúthálózat évről évre élénkülő áru- és személyforgalmát egyre kevésbé volt képes kiszolgálni. A tulajdonos Osztrák Államvasút Társaság elhatározta az indóház lebontását és egy új felépítését. A pesti indóházi csarnok köré felhúzták a mai pályaudvar vonatfogadócsarnokát, majd elbontották a régi csarnokot. A pályaudvar terveit az osztrák August de Serres építész és a (később az Eiffel-toronyról világhírűvé vált) párizsi Gustave Eiffel cége készítette. A pályaudvar vasszerkezete a maga korában technikai bravúrnak számított.

Acélszerkezet-építés történeteAcélszerkezet építés eseményei:• 1931 Empire State Building (381m)

Az Empire State Building New York város jelenlegi legmagasabb, 102 emeletes, 381 méter magas épülete. A terveket három építész, Shreve, Lamb és Harmonkészítették. Az építkezésen 3400 munkás dolgozott, főként európai bevándorlók és mohawk indiánok, hogy a torony hamarabb elkészüljön, mint a 42. utcában épülő Chrysler Building. A rohamtempóban 14 építőmunkás veszítette életét. Az épület alig több mint egy év alatt készült el. Ez volt a világ legmagasabb épülete 1931 és 1971 között. 1945. július 28-án egy B-25 Mitchell bombázó repülőgép csapódott a toronyba, 14 ember halálát okozva. 1952-ben került az antenna a torony tetejére.

Vasbeton-építés történeteVasbeton története:• I.e. 3000 környékén már jellemző volt a mészhabarcs (égetett mész és

homok keveréke) alkalmazása Egyiptomban (piramis építés), ill. Kínában (Nagy Fal építése).

• I.e. 800 a görögöknél, Krétán és Cipruson olyan mészből kevert habarcs volt elterjedve, ami keményebb volt, mint később a rómaiaké.

• I.e. 3. század, a rómaiak felfedezik, ha a mészhabarcsot finom vulkáni hamuval keverik, jó minőségű habarcsot kapnak, amely a víz alatt ismegköt – “római beton” (épületekhez, utakhoz, vízvezetékekhez használták).

• Pantheon i.sz. 120 – 43,3 m átmérőjű római beton kupola.

Pantheon, RómaA római betonból készült kupola átmérője 43,3 m, vastagsága 6,4 és 1,2 m között változik, a tömege 4535 tonna. Az adalékanyag sűrűsége a kupola közepe felé haladva csökken: a szélén téglatörmelék található, míg középen lyukacsos vulkáni kövek. A méhsejt szerkezetű kialakítás tovább csökkentette a szerkezet tömegét. Mérések alapján a felhasznált beton húzószilárdsága ~1,47 N/mm2, viszont a kupola formájának kialakítása miatt főleg nyomás ébred benne, a max. húzófeszültség csak 0,128 N/mm2 (végeselemes vizsgálatok alapján). Egészen a XIX sz.-ig ez volt a legnagyobb betonból készült lefedés.

Vasbeton-építés történeteVasbeton története:• A római birodalom hanyatlása után, i.u. 500–1300 között a betonkészítés

feledésbe merült, majd 1300-1700 között fokozatosan ismét beindult.• 1670 Canal du Midi, Franciaország – 240 km hosszú beton csatorna• 1759 Eddystone világítótorony, Devon, Anglia. A 18 m magas torony,

hidraulikus mész kötőanyag, kavics és zúzott tégla adalékanyag.• 1796 James Parker (Anglia): az ún. “római cement” (természetes cement, agyag

+ mészkő) szabadalma, az első cementgyár létesítése. Kőfalazatok kötőanyagához használták.

• 1824 Joseph Aspdyn szabadalmaztatja a cementkészítő eljárást (agyagot mészkővel kiégette a tűzhelyen, porrá őrölte): portland cement

Jam

es P

arke

rJo

seph

Asp

dyn

Vasbeton története:

A világ első vasbeton hídja, (Chazelet kastély)Monier tervei alapján

Lambot vasbeton csónakja

Vasbeton-építés története

Hannebiquerendszere

Coignet vasúti őrháza

• 1848 Lambot vasbeton csónak, 1855-ben szabadalmaztatva• 1855 Thaddeus Hyatt, vasbeton gerenda kísérletek (nem lett sikeres)• 1861 François Coignet – vasúti őrház• 1867 Joseph Monier francia kertész – vasbeton virágtartó edény• 1868-1875 Joseph Monier – vasbeton cső, folyadéktároló, lemez, híd, lépcső• 1800-as évek vége, elméleti és gyakorlati vasbeton kutatás Európában:

Professor Moeller (Németország), Wünsch Róbert (Magyarország), J. Melan(Ausztria), F. Hannebique (Franciaország), F. von Emperger (Ausztria)

• 1887 Koenen, számítási módszerek vasbeton szerkezetek méretezésére• 1894 Coignet és Tedesco: Koenen elméletének általánosítása • 1900-as évek eleje, Emil Mörsch, kísérletek és számítási eljárások Monier

szabadalma alapján• 1900-as évek: vasbeton szabványok megjelenése (1903 – első svájci szabályzat, 1904 –

első német szabályzat, 1906 – első francia szabályzat, 1909 – első Magyar Vasbeton Szabályzat)• 1917 Eugéne Freyssinet – A vasbeton feszítésének felvetése• 1920-as évek: vasbeton héjszerkezetek megjelenése

Vasbeton-építés történeteVasbeton története:

Jena, Zeiss planetárium, Dischinger1922-1924

Salginatobel híd (Robert Maillart, 1929-30)Háromcsuklós ívhíd, U és TT keresztmetszet, 90 m-es fesztáv, 133 m-es hossz

Vasbeton-építés története

Hoover gát (1931-1936)USA, Colorado folyó, 379 m hosszú, 221 m magas, az építése során 1.000.000 m3 földet mozgattak meg, és 3.330.000 m3 betont használtak fel hozzá. A világon először itt alkalmazott speciális eljárással a gátat alkotó betonelemeket le lehetett hűteni. A gát számtalan, egymásba illeszkedő, trapéz alakú betonoszlopból áll, az alkotó elemek mindegyike 25 mm átmérőjű hűtőcsöveket tartalmaz, amelyekben a folyó vize cirkulált.

Vasbeton-építés története

Sydney operaház (1973)A dán építész, Jørn Utzon tervei alapján épült. A betonvitorlák alakja elliptikus parabola, ezek elkészítése csak számítógépes segítséggel vált lehetővé. A nehézségek miatt tíz év csúszással, a tervezett építési költség több mint 14-szereséért készült el. A tetőszerkezet „vitorlái” 161 tonna súlyúak és 67 méter magasak.

Vasbeton-építés története

Faépítés története• Legelső építőanyag, mert tartós és megfelelő a teherbírása• Eleinte jellemző a megmunkálás hiánya, fatörzsek egymás mellett, vagy

egyszerű áthidalásként való alkalmazása• Vaskorszakban már léteztek szerszámok, ezért megjelentek a megmunkált

elemek, hajók, nagyobb falak.• India, íves szerkezetek alkalmazása (támasznál vízszintes erő is fellép), ahol a

tartó az élő fa törzséhez hasonló igénybevételeknek volt kitéve• A rómaiak korában már fejlett faépítészet volt jellemző, fából készült rácsos

szerkezetekkel, húzott elemek alkalmazásával (pl. függesztőművestetőszerkezetek), kis fesztávolságú fa gerenda-tartós hidak több típusával és valószínűleg az első íves szerkezetű fahíddal is

• A középkorban a faépítmények nagyobb arányú elterjedésével együtt építőművészeti irányzatok is kialakultak

Faépítés története

• Középkorban a szerkezeti rendszer kiválasztását már lényegesen befolyásolta a rendelkezésre álló fa nyers-anyag. Kelet-Európában a nagyobb erdők és élőfa-készletek birtokában a vízszintesen egy-másra helyezett csapos gerendás szerkezetek változatos és egyedülállóan esztétikus formáit alkalmazták (toronyformák, sátortetős épületek, templomok), Nyugat-Európa kisebb fakészletű országaiban a vázas faszerkezetek terjedtek el, a fából készült rácsos szerkezetet pl. téglafalazattal töltötték ki (ún. Fachwerk épületek).

• XVI. sz. rácsos fatartók megjelenése (egyenlőre méretezés nélkül)

• A faanyaggal való takarékosabb és gazdaságosabb építésre való törekvés utat nyitott a kisebb anyagigényű szerkezetek alkalmazásának, a famegmunkáló és szerkezetgyártó módszerek korszerűsítésének és nem utolsósorban a faszerkezetek élettartamát, illetve a faanyag tartósságát növelőintézkedéseknek.

• Vízi energiával hajtott fűrészek (XVII. sz.) majd a XIX. században a gőzhajtásúfűrészüzemek megjelenése.

• A XIX. század közepétől erőteljesen gépesített nagyipar lehetővé tette a fűrészipar és vele a faanyag gépi megmunkálásának a nagyarányú fejlődését is. A gerendaszerkezetek mellett megjelennek a palló-, illetve deszkaméretűelemekből készíthető szerkezetek, később a szegezett, csavarozott, majd a XX. században a gyűrűs betétes és tárcsás illesztések.

Faépítés története

Fűrészmalom felmérési rajza (Bánd, Veszprém)

Faépítés története• De l’Orme-féle ív, amely élére állított, felül ív alakúan kiképzett, közvetlenül

egymás mellé állított és összeszegezett vagy csavarozott deszkából, ill. pallókból áll. [1]

• 1825 A. Emy, deszkaelemekből több rétegben, lapjára merőleges síkban hajlított, csavarokkal kapcsolt íves tartók. [2]

• Párhuzamos övű rácsos fahidakat elsőként Észak-Amerikában építettek, Town1830 táján vezette be a sűrű rácsozású fa hossztartós hidakat. [3].

• Jelentős fejlődési szakaszt indított meg a furnér, illetve a rétegelt lemez gyártása. Kedvező mechanikai tulajdonságai ellenére teherviselő szerkezetekben csak jóval később kezdték alkalmazni, mivel eleinte a felhasznált ragasztóanyag sem a víznek, sem a gombásodásnak nem tudott ellenállni.

12 3

• Építőipari szempontból a századforduló jelentős állomása a műanyagok megjelenése volt, bár az USA-ban már 1869-ben előállítottak celluloidot. A polimerkémia fejlődése, a szintetikus nagymolekulájú vegyületek és műgyanták ipari előállítása, a korszerű műgyanta ragasztók széles választéka az építőipar több területén nyitott újabb lehetőségeket.

• A műgyanta alapú ragasztók elterjedésével teret kapott a rétegelt-ragasztott faszerkezetek egyre szélesebb körű alkalmazása is.

Faépítés története

Faépítés történeteATLAS-I a világ legmagasabb fa építménye (~183 m)Air Force Weapons Lab Transmission-Line Aircraft Simulator – 1972-1980 között épült a hidegháború alatt (USA, Új-Mexikó). Itt volt volt a világ legnagyobb nem nukleáris elektromágneses impulzus (EMP) generátora, amivel a stratégiai repülő rendszerek sugárzásvédelmét tesztelték. A szerkezet nem tartalmaz fém kötőelemeket, kizárólag ragasztott-laminált fa elemekből áll.

Faépítés történeteKína, Tianning pagoda - a világ legmagasabb pagodájaA jelenleg látható fa szerkezetű, 13 emeletes, 154 m magas buddhista épületet 2007-ben adták át, de a templom története mintegy 1350 évre, a Tang dinasztia (608-907) idejébe nyúlik vissza.

Faépítés történeteEurópa legmagasabb fa tornya, GliwiceA 118 m magas fa rádiótorony 1935-ben készült, középhullámú adások sugárzására szolgált. A torony jelenleg mobiltelefon átjátszó állomásként, ill. múzeumként működik. Az ún. gleiwitzi rajtaütés során 1939. augusztus 31-én lengyel milicistának öltözött német ügynökök támadták meg a határ közelében lévő Gliwice-i rádióállomást, és az állomás elfoglalása után rövid lengyel nyelvű, németellenes propaganda-üzenetet sugároztak. A művelet célja az volt, hogy Lengyelországot agresszornak tüntessék fel, és ürügyet szolgáltassanak a Lengyelország elleni német támadáshoz, és ezáltal a II. világháború kirobbantásához.

Faépítés történeteVihantasalmi híd, Finnország1999-ben épült rácsos tartós közúti híd, a fesztávolsága: 21 m + 3x42 m + 21 m, a teljes hossza 182 m. A világ legnagyobb fa közúti hídja. A főtartók két db 1350 mm x 265 mm keresztmetszetű rétegelt ragasztott gerendából állnak, 14 m széles pályalemez vasbetonból készült. A pályalemez a fagerendákba ragasztott kampós betonacélokra van felfüggesztve.

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Acélszerkezetek sajátosságai:

Szerkezeti acél:• Rugalmassági modulus: 210.000 N/mm2

• Folyáshatár: 220-350 N/mm2

• Szakadási nyúlás: 18-30%• Sűrűség: 7850 kg/m3

Előnyös tulajdonságok:• nagy szilárdság, szívósság, rugalmasság,• nagy rugalmassági modulus,• nagy képlékeny viselkedés,• egyenletes minőség,• könnyű alakíthatóság,• ötvözéssel, hőkezeléssel az anyagjellemzők szabályozhatók

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Acélszerkezetek sajátosságai:

Vasbeton-, fa-, kőszerkezetekkel szembeni előnyök:• azonos teherbírás mellett könnyebb a súlya• azonos támaszköz esetén kisebb szerkezeti magasság• nagyobb áthidalásoknál alkalmazhatók• jobban gépesíthető gyártás• építés kevesebb állványozást igényel• könnyebben és gyorsabban szerelhetők• könnyebben bővíthető, erősíthető, javítható• könnyen bontható, áttelepíthető• pontosabb méretezés

Acélszerkezetek sajátosságai:

Hátrányok:

• korrózió ellen felületi védelem szükséges, amit időközönként javítani is kell

• nem tűzálló (tűz esetén jelentősen csökken a szilárdsága és merevsége)

• karcsú szerkezet - dinamikus hatásokra és stabilitás szempontjából érzékenyebb

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Vasbetonszerkezetek sajátosságai:

Anyagjellemzők:• beton rugalmassági modulus: 25.000 – 36.800 N/mm2

• normál beton (nyomó-) szilárdság: 12-50 N/mm2

• betonacél szilárdság: 240-500 N/mm2

• vasbeton sűrűség: 2500 kg/m3

Előnyös tulajdonságok:• Alacsony megvalósítási és fenntartási költség (nem igényel karbantartást)• Merevebb, mint az acél vagy faszerkezet• Egyszerű szállítás (kevert beton sok helyen hozzáférhető és könnyen szállítható)• Tűzállóbb mint az acél és a fa• Szabad formaválasztás

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Vasbetonszerkezetek sajátosságai:

Hátrányok:• Alacsony húzószilárdság (repedések, korrózió)• Zsaluzás• Alacsony fajlagos szilárdság• Lassú alakváltozás• Nehéz átalakítani

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Faszerkezetek sajátosságai:

Fa anyagjellemzői:• rugalmassági modulus: 8000 – 15.000 N/mm2

• nyomó szilárdság: 14 – 40 N/mm2

• sűrűség: 300-900 kg/m3

Előnyös tulajdonságok:• Esztétikus, barátságos hangulatot sugároz• Igen kedvező szilárdság/súly arány• Könnyen alakítható, szállítható, szerelhető, javítható, azonnal terhelhető• Nem korrodál, környezeti hatásoknak, nedvességnek ellenáll• Az új ökológiai követelmények alapján is kedvező tulajdonságok:

energiatakarékosság, ökológiai egyensúly fenntartása, környezetszennyezés minimalizálása, újrahasznosíthatóság, jó hőszigetelő, kedvező akusztikai tulajdonságok

Acél-vasbeton és fa anyagok tulajdonságai, felhasználásuk

Faszerkezetek sajátosságai:

Hátrányok:• Viszonylag alacsony szilárdság,• Rostirányban, illetve rostirányra merőlegesen lényegesen eltérő anyagszilárdságok

(nagyságrendi eltérés is lehet),• Nagy alakváltozások az alacsony rugalmassági modulus miatt,• Anizotrop szerkezet, mely az összetett igénybevételek számításának bizonytalanságát

eredményezi,• A nedvességváltozás hatására a fa rost-, sugár- és húrirányban különböző mértékű

zsugorodása, illetve dagadása,• Bonyolultabb kapcsolatok, gyakorlatilag csak acélszerkezetekkel alkalmazásával kialakítható,• Gomba- és rovarkárosítások iránti fogékonyság.