Regionális Gazdaságtan6. előadás

2005. október 28.

Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy

Zoltán

Szegedi TudományegyetemKözgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési

IntézetA regionális fejlődés elméletei

Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

• Harrod-Domar modell:– Y = min [ K/κ ; L/λ] Leontieff-típusú fv, adott

technológiai szintet feltételezve– A termelés növekedési üteme megegyezik a

tőkeállomány növekedési ütemével (ez pedig a beruházás növekedési ütemével), de λ=áll miatt a munkáslétszám növekedési üteme a gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent

Makroökonómiai növekedési modellek és a technikai fejlődés (ismétlés)

• Neoklasszikus növekedési elméletek– Y = f (K ; L) adott technológiai szint mellett, első

fokon homogén termelési fv.– K és L tetszőlegesen helyettesíthető tényezők

határtermelékenysége csökkenő– f(0;L) = f(K;0) = 0– Egyensúlyi növekedés esetén a tőkeállomány

növekedési üteme egyenlő a létszám növekedési ütemével (amely gyakorlatban szűk keresztmetszetet jelent).

Endogén növekedési elméletek• Cél a technológiai haladás hatásának vizsgálata a

növekedésre• Jelölje „A” a gazdaság tudásbázisát t0 időpontban – amely

a „kreatív munkaerőhöz” kötődik(„Technika: a társadalom által kitűzött célok megvalósításának a tudomány állása által meghatározott módjai”)

• Y = K(AL)1- egy főre jutó kibocsátás:• y = kA1- ahol: y = Y/L és k = K/L• A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLA

λAφ

Endogén növekedési elméletek

• A technológiai szint növekedési üteme: ΔA=δLAλAφ

• Ha feltesszük, hogy a meglevő ismeretek hatása az új ötletek kitalálására csökkenő hozadékkal jellemezhető, akkor 0 < λ, φ < 1

• Eredmények: a technológiai szint növekedési üteme első sorban a tudás-termelő („kreatív”) munkaerő létszámának növekedésétől függ, valamint a meglevő tudásbázistól.

Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben

• A kiegyenlítődés a termelési tényezők mobilitás révén jön létre

• Növekvő tőkeintenzitás (K/L) mellett a tőke határterméke (dY/dK) csökken a munka határterméke (dY/dL) nő

• A termelési tényezőket érékük alapján ellentételezik (K=dY/dK tőkehozadék és W = dY/dL reálbér)

K/L

DY/dK

DY/dL

R1 R2

K1

K2

W1

W2

(Tőkehozadék)

(Reálbér)

Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben

• R1 régióban magasabb a tőkehozadék és alacsonyabb a reálbér

• R2 régióban fordítva• Egyensúly helyreáll, mert:

R1-ből a munkaerő R2-be áramlik (ahol magasabb a reálbér) és R2-bőla tőke R1-be (ahol magasabb a tőkehozadék)

K/L

DY/dK

DY/dL

R1 R2

K1

K2

W1

W2

(Tőkehozadék)

(Reálbér)

Regionális kiegyenlítődés a neoklasszikus modellben

• A neoklasszikus elmélet nem veszi figyelembe a fejlődéssel együtt járó kummulatív és szinergia hatásokat:– Skálahozadék– Agglomerációs hatások– Technológiai fejlődés következményei

• Ezen tényezők a prosperáló régiók irányában terelik a beruházásokat, hiszen a dinamikus térségekben nagyobb tőkehozadékot lehet realizálni (ez tehát a gyakorlatban a regionális kiegyenlítődés ellen hat)

Regionális fejlődési elméletek

• A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére.

• Egyre inkább a regionális fejlődés került előtérbe

Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fő-ben szokás mérni (felt: az emberek életszínvonalát meghatározó tényezők és az egy főre jutó GDP között szoros kapcsolat van)

Fejlődés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, HE, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)

A regionális gazdaság elvi működési modellje

• Kiindulás: A fejlődést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentős része a térségen kívül kerül értékesítésre

1. Elsődleges regionális multiplikátor révén a beszállítók, üzleti partnerek megerősödése

2. Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt

Új tevékenységek letelepedése

exporttevékenységekbővülése

Növekszik a régióexportja

Kezdeti (elsődleges)regionális

multiplikátor hatás

Új helyi beszállítók,új iparágak

megerősödése(traded szektor)

Szolgáltatási szektorokbővülése

Dinamikusagglomerációs

előnyökmegerősödése

Exportágazatoklokális

koncentrálódásaklaszeresedése

Javul a foglalkoztatottság

és nő a városi népesség száma

Másodlagosregionális

multiplikárorhatás

Növekvő helyi lakossági kereslet újvállalkozásokat vonz(non-traded szektor)

A regionális gazdaság elvi működési modellje

3. Javul a foglalkoztatottság és nő a városi szolgáltatásokat igénybe vevők száma

4. A másodlagos regionális multiplikátor hatás révén nő a helyi (non-traded) szektor

5. Az új iparágak és bővülő szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak

6. Lehetőség nyílik a dinamikus agglomerációs előnyök megerősödésére

Új tevékenységek letelepedése

exporttevékenységekbővülése

Növekszik a régióexportja

Kezdeti (elsődleges)regionális

multiplikátor hatás

Új helyi beszállítók,új iparágak

megerősödése(traded szektor)

Szolgáltatási szektorokbővülése

Dinamikusagglomerációs

előnyökmegerősödése

Exportágazatoklokális

koncentrálódásaklaszeresedése

Javul a foglalkoztatottság

és nő a városi népesség száma

Másodlagosregionális

multiplikárorhatás

Növekvő helyi lakossági kereslet újvállalkozásokat vonz(non-traded szektor)

A regionális gazdaság elvi működési modellje

• A modell számos egyszerűsítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez

• Alapvető szektorok– Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki– Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki– Erőforrásfüggő (resource-dependent): immobil erőforrásokhoz

kapcsolódó (pl. turizmus)• A bázis és az erőforrásfüggő szektor képes gyors

bővülésre• A különböző szektorok eltérő fejlesztési módokat

igényelnek• A traded szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú

nagyvállalat 2. külső térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k

Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet• Kiindulási alap: a régi gazdasági növekedése

döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ (North)

• Exportjövedelmek– Termelési feltételek javítása (pl: infrastruktúra fejlesztése– Exportbázis kiszélesítése– Helyi keresletre termelő szektorok növekedése

• Mindez lehetővé teszi az exportstruktúra tágítását → a régió jövedelme erőteljesen emelkedik

• A térségek eltérő gazdasági adottságai miatt ez hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezet

• Az exportbázis kiszélesítésével megindul a jövedelmek körforgása a régión belül

Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tőkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik

2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik

3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ

Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet

• A gyakorlatban a bázis és helyi iparágak szétválasztása igen nehézkes

• A gazdaságfejlesztésben széles körűen alkalmazták– A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami

segítséggel)– Később a hangsúly áttevődött a háttérfeltételek

biztosítására– Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentős

szereplőjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát)

A polarizációs elméletek• A regionális fejlődés alapvető jellemzője a fejlődési

különbségek kiszélesedése– A belső növekedési tényezők a régiók között eltérnek– A régiók között erős függőségek figyelhetők meg a

növekedési tényezőkben– A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium

alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat

• A fellépő egyensúlytalanságok kummulatív folyamatokat indíthatnak el.

• Perroux: az újdonságokat megjelenítő ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerű vagy fékező hatásokat indíthatnak meg a tőlük függő gazdasági szektorokban

A polarizációs elméletek

• Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fő különbség) a központokban kétféle hatást vált ki:– Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít

meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián.

– Backwash hatás (centripetális, elszívó erőket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezőket, a periféria gazdasága leépül.

• A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentősebbek

• A gazdasági folyamatok tartós egyenlőtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.

A területi gazdasági növekedés szakaszai• Az egyik szakaszból a másikba történő átlépés nem előre

meghatározott törtvényszerűségek alapján történik• Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlődési utat bejárni• Rostow ötlépcsős növekedési elmélete1. Hagyományos társadalmak

– A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül– A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó– A hatalom a földbirtokosok kezében

2. Átmeneti társadalmak– Létrejönnek a gazdasági fejlődés előfeltételei– Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezők

motiválnak– Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások

A területi gazdasági növekedés szakaszai3. Modern társadalmak

– Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át– Kialakul egy vagy több vezető ágazat– Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci

intézmények4. Fejlődés érett szakasza

– Modern tudomány és tech segítségével az erőforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedő hatékonysággal

– GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra– Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar)– Foglalkoztatási szerkezetben átrendeződés

5. Tömeges fogyasztás korszaka– A növekedés hordozói a modern technológiák

A területi gazdasági növekedés szakaszai• Friedman adja meg Rostow

modelljének területi összefüggéseit

1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ

(önellátó települések)2. ÁTMENETI SZAKASZ

(a centrum elszívó hatása)3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ

(alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik)

4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ(térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)

A területi gazdasági növekedés szakaszai• Richardson:

polarizációs-decentralizációs modell

1. agglomerációs előnyökjelennek meg a centrumban2. Agglomerációs hátrányok3. A korábbi perifériákalközpontjai új agglomelőnyöket kínálnak4. Megismétlődik ezeken ahelyeken is a centrum körülkorábban lezajlottdecentralizáció5. Stabil településhierarch.

Centrum és periféria modellek• Innovációkat koncentráló régiók (magrégiók) és a

perifériák• Egy autoritást alkotnak• A centrum és a periféria közötti kapcsolatokat az

alábbi összefüggések jellemzik:– A centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függőségét– A centrum periféria feletti uralmát önerősítő polarizációs

mechanizmusok serkentik– A hatalmi viszonyok előre nem látható következményei

miatt a centrum innovációi előbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek + info-áramlás felerősödik, mellékközpontok alakulnak ki

– A döntési hatalom valós decentralizációja is megkezdődik a régi és az új centrumok között

Kompetitív fejlődéselmélet

• Globális verseny• Vállalatok stratégiái és a versenyelőnyök forrása a

meghatározó• Komparatív előnyök helyett kompetitív előnyök

Regionális gazdasági fejlődés a Kondratyev ciklusok alapján

Köszönöm a figyelmet!